Jegyeladás jutaléka (áfa)

Kérdés: Társaságunk külső szervezők által szervezett kulturális események jegyeinek terjesztését vállalja. A megállapodás szerint a megbízó jogosult a jegyeladásból származó bevételre, míg társaságunk az eladások utáni meghatározott mértékű jutalékra. Fenti ügyletre a megbízóval – eladási megbízásra – bizományosi szerződést kötünk, mint bizományos saját értékesítésként kezeljük a jegyértékesítésből származó jövedelmet, a megbízó pedig jutalékkal csökkentett jegybevételről állítja ki számláját. Nyereségünket a jegyvásárlásról kapott jutalékkal csökkentett összeg és az általunk értékesített jegybevétel különbözete, az árrés alkotja. Fenti jegyeket belföldi magánszemélyek részére értékesítjük. Erre az ügyletre az Áfa-tv. 15. §-a érvényes? Fenti szolgáltatás kulturális szolgáltatásnyújtás, amelyre az Áfa-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja külön hivatkozik a teljesítés helyét illetően. Amennyiben a rendezvény helye külföld, ebben az esetben a teljesítés helye is külföld. Ezt úgy értelmezzük, hogy a külföldön lévő rendezvények jegyeinek értékesítése az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, tehát áfát a jegyre nem kell felszámítanunk. Helyes-e a fenti értelmezésünk abban az esetben, ha a rendezvény külföldön (EU-s tagállamban) kerül megrendezésre, a szervező, akivel szerződést kötünk, külföldön (EU-s tagállamban) nyilvántartásba vett adóalany, és a részünkre kibocsátott számlája a saját országában érvényes áfa-mértéket tartalmazza? (Jutalékunk vele szemben keletkezik, az eladási megbízás eredményeként.) Illetve van-e eltérés, ha nem EU-tagállamban, hanem 3. országban lévő rendezvény jegyeinek értékesítését vállaljuk? Továbbá hogyan kell értelmezni ebben az esetben a törvény 140. §-át, és ez hogyan kapcsolódik a fentiekhez?
Részlet a válaszából: […] A kulturális rendezvényekre szóló jegyeknek a bemutatottkonstrukcióban történő értékesítése kapcsán levezetett adójogi megítéléshelyes. Társaságuknak a jegyértékesítési tevékenysége tekintetében valóban azÁfa-tv. 15. §-ának előírásai szerint kell eljárnia....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a fentiekben az eredeti kérdésnekcsak a lényegét idéztük, a kérdés részleteire a válaszban visszatérünk.A válasz csak azokra a társasházakra vonatkozik, amelytársasházak tulajdonosai kizárólag jogi személyiséggel rendelkező belfölditársaságok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szoftver minősítése

Kérdés: A szoftver számvitelileg termékként (anyag) vagy szolgáltatásként kezelendő? Ha beszerzünk egy egyéves használati joggal értékesített szoftvert, azt anyagként vagy szolgáltatásként kell könyvelni? Ha kereskedőként értékesítünk "dobozos" szoftvert, akkor annak beszerzési értéke elábé vagy közvetített szolgáltatás? A kereskedő a szoftver értékesítéséről kiállított számlájában Vtsz.- vagy Szj-számot tüntessen fel?
Részlet a válaszából: […] A szoftver számviteli minősítésénél az Szt. 25. §-a (6) és(7) bekezdésének előírásaiból indokolt kiindulni. Ez szerint:– a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékmegszerzése a szellemi termékek közé sorolandó (ez esetben a szoftvertermék tulajdonjogáta vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Igénybe vett vagy közvetített szolgáltatás

Kérdés: Televíziós műsorokat készítünk egyik tv-csatorna megbízásából. Egyéni vállalkozókat és cégeket veszünk igénybe a műsor vágása, szerkesztése, riporteri, operatőri, gyártásvezetői feladatokra. Az eszközöket mi biztosítjuk. A leírt tevékenységet lehet-e közvetített szolgáltatásnak, alvállalkozónak minősíteni?
Részlet a válaszából: […] A Ptk.-ban meghatározottak szerinti alvállalkozásnak a kérdésbenfelsorolt tevékenységek biztosan nem nevezhetők, és így végzőik sem lehetnekalvállalkozók.Ha a kérdező cég a tv-csatornával úgy szerződött, hogy atelevíziós műsorok készítéséhez különböző (esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Reklám-, marketingtevékenység, mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Reklám-, marketingtevékenységet végzünk néhány cégnek. A hirdetésekhez, a reklámokhoz vállalkozókat veszünk igénybe. Az így felmerülő hirdetési és reklámköltségek minősíthetők-e közvetített szolgáltatásnak? A tulajdonos ragaszkodik hozzá, hogy a felmerült költségeket közvetített szolgáltatásként, illetve alvállalkozói teljesítményként számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] A buszokon, a plakátokon, az újságokban megjelentetettreklámokért, hirdetésekért a közlekedési cégnek, a plakát elhelyezőjének, azújságok kiadójának ezért a tevékenységükért fizetett összeg a reklám-, amarketingtevékenységet végző cégnél általában az igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Közműfejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozó kft. közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett az épülő lakások után. Hogyan könyveljük az átutalt összeget? Hogyan kell azt a társasági adónál számításba venni?
Részlet a válaszából: […] A közműfejlesztési hozzájárulásként fizetett összegnek azépülő lakások vevőire való áthárítására a kft.-nél a következő eseteklehetségesek, és ezek függvényében változik annak elszámolása:A kft. az épülő lakások vevőivel megállapodhat abban, hogyaz általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Kapott támogatás az iparűzési adónál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!
Részlet a válaszából: […] A válasznál két törvény vonatkozó előírásait kell figyelembevenni.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban:Htv.) 39. §-ának (1) bekezdése szerint állandó jelleggel végzett iparűzésitevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:  

Gyűjtőszámla könyvelése

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben, a mindösszesen alapján, vagy pedig teljesítési időpontonként kell rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden gazdaságiműveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainakállományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani(készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

CD-lemezek készletértéke

Kérdés: CD-lemezek előállításával foglalkozunk. A zenekarok és az énekesek számláit közvetített szolgáltatásként könyveljük, az üres CD-lemezt anyagköltségként, a csomagolást a megfelelő 5-ös számlán számoljuk el. A megmaradó készletet (ami az év végén még nem kerül eladásra) milyen áron értékeljük?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint lejátszható CD-lemezeket állítanak elő ésértékesítenek. Olyan CD-lemezeket értékesítenek, amelyek a zenekarok és azénekesek produktumát is tartalmazzák. A készterméknek minősülő CD-lemezelőállítási költsége az üres CD-lemez vételi árán túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Mobiltelefon-használat alkalmazottaknak

Kérdés: Alkalmazottaink részére mobiltelefon-használatot biztosítunk, amit kiszámlázunk a dolgozóknak. A dolgozók egy része a tételesen kapott számlarészletezés mellett feltünteti, hogy ebből mely hívások magáncélúak, és ez kerül számlázásra, más részük pedig úgy nyilatkozott, hogy nem akar tételes kigyűjtést végezni a magáncélú hívásokról, feléjük a hívásaik számla szerinti összegének 20%-a kerül továbbhárításra. Természetbeni juttatásért adót nem fizetünk az APEH-nak, mivel véleményünk szerint a magáncélú használatot továbbszámlázzuk. Segítségüket abban várjuk, hogy a továbbszámlázás módja véleményük szerint megfelelő-e 2008. 01. 01-től is, mert több előadáson ezzel kapcsolatosan ellentétes vélemény hangzott el.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt továbbszámlázás módja – az szjaszempontjából – 2008. 01. 01-től is megfelel a törvényi előírásoknak. A tételesen kigyűjtött és számlázott magáncélútelefonhívások – áfa nélküli – ellenértékét (a dokumentált forgalomarányoskiadásnak, a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:
1
25
26
27
41