Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A harmadik országba (Oroszországba, Ukrajnába) kiléptetetttermék esetén a kft. szolgáltatása az Áfa-tv. 11/A. §-ának i) pontja alapján avámhatóság által végleges rendeltetéssel harmadik ország területére kiléptetetttermékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Iparűzési adó saját termelésű készlet után

Kérdés: 2006 előtt cégünk csak kereskedelemmel foglalkozott, 2006-tól gyártással is. 2006. december 31-én a saját termelésű készletek állománya 20 millió forint. Az iparűzési adó alapjának megállapítása során sehol sem jelenik meg a saját termelésű készletek értéke? Anyagköltség van, bevétel még nem keletkezett. Valóban nem kell korrigálni az iparűzési adó alapját a saját termelésű készletek értékével?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy a saját termelésű készletek értékével nemlehet (nem kell) az iparűzési adó alapját korrigálni.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-a szerintkell a helyi iparűzési adó alapját megállapítani. E szerint az állandójelleggel végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Közösségen belüli teherközlekedés harmadik államba

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy szállítsa el az árut a következők szerint: a felrakás helye: Unión belüli ország (nem Magyarország), a lerakás helye: Záhony, innen vasúton megy tovább az áru EU-n kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. A közösségi fuvardíj megosztása hogyan történik a felénk kiállított számlában? Belföldi útszakasz, külföldi útszakasz? Áfa szempontjából: adómentes és az áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz áfamentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Unión kívüli ország a megbízó. Belföldi szakasz az uniós határig adómentes, az Unión kívüli szakasz Áfa-tv. területi hatályán kívüli?
Részlet a válaszából: […] Számviteli szempontból a kérdésekre a válasz viszonylagegyszerű. A szállítmányozó cég felé a szállítással megbízott cégnek a számlátnem kell megbontania külföldi, illetve belföldi útszakaszra. Ha a megbízott cégbelföldi illetőségű, akkor az általa számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a valójában összetett kérdést, mert jólmutatja, hogy a számviteli előírásokkal alá nem támasztott gyakorlat (számlázás)milyen következményekkel jár. A kérdés jól tükrözi azt is, hogy azadóellenőrzés – helytelenül – csak az adótörvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Közüzemi díjak továbbhárítása

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), – a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, – belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben vállalkozásuk a közüzemi szolgáltatásokat -mint közvetített szolgáltatást – nyújtja a bérbevevőknek. A közüzemiszolgáltatások folyamatosan teljesített szolgáltatásnak minősülnek, melyekvonatkozásában az Áfa-tv. teljesítési időpontként az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Iparűzési adó – lakásépítés költségei

Kérdés: Lakások építésével foglalkozó kft.-nél az építkezés évében csak költségek merülnek fel árbevétel nélkül, majd a lakások elkészültének évében jelentős összegű árbevétel realizálódik költségek nélkül. Az iparűzési adónál ezt milyen módon lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) IV.fejezete nem tartalmaz külön rendelkezést arra vonatkozóan, hogy azértékesítésre történő lakásépítés költségeit az általánostól eltérő módon, akérdésben említett sajátosságok figyelembevételével lehessen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Bérelt fuvareszközök javításának közvetítése

Kérdés: Társaságunk főtevékenységként vasúti áruszállítással foglalkozik. A megrendelőink Közösségen belüli vállalkozások, és a szállítások is Közösségen belülinek számítanak. A fuvareszközöket jellemzően béreljük, vagy a megrendelő tulajdonába tartoznak. Amennyiben a szállítási útvonalon ezek az eszközök meghibásodnak és javításra szorulnak, ezeket a költségeket a megrendelő viseli. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben a javítási szolgáltatást (mely nálunk közvetített szolgáltatás) áfásan kell számlázni, vagy közösségi értékesítésnek számít?
Részlet a válaszából: […] A Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosankapcsolódó javítási szolgáltatás közvetítése esetén, amennyiben az más nevébenés javára történik, akkor a teljesítés helyét a megrendelő adóalanynyilvántartásba vételi helye határozza meg, ha ez nem azonos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Beruházáshoz kapcsolódó kötbér elszámolása

Kérdés: A beruházás befejezése (aktiválás) előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogyan kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?
Részlet a válaszából: […] A beszállító késedelmes teljesítése miatt kapott kötbért azSzt. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kellelszámolni a pénzügyi rendezéskor, illetve amennyiben az a tárgyévhez vagy atárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Költségek összevont számlázása

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?
Részlet a válaszából: […] A Htv-tv. 52. §-ának 40. pontja szerint a közvetítettszolgáltatás értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és harmadikszeméllyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapjántovábbértékesített szolgáltatás értéke. A közvetített szolgáltatásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Számviteli, jogi szolgáltatás közvetítése

Kérdés: Megengedi-e a számviteli törvény, hogy a számviteli szolgáltatást közvetítettként nyújtsa a társaság? (A könyvelőiroda számviteli szolgáltatást nyújt úgy, hogy "alvállalkozó" könyvelőt bíz meg a feladat tényleges elvégzésével.) Ugyanez vonatkozik-e a jogi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza aközvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését. Ez az előírás nem zár kisemmilyen szolgáltatást (így a számviteli, a jogi szolgáltatást sem) aközvetített szolgáltatások köréből, ha a törvényi feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
1
26
27
28
40