943 talált cikk a külföldi kifejezésre

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?

Kérdés: Amennyiben a cégnél ajándékozásra érmét vásárolnak, amelyet az MNB bocsát ki, azt a házipénztár "pénztárjelentésében" kell-e kezelni, vagy esetleg teljesen elkülönítve, de átláthatóan? Névértéken vagy beszerzési áron? Az adózás melyik formája vonatkozik az érmékre (az érméket külföldiek is kapják)?

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?

Kérdés: Belföldi fuvarozással foglalkozó kft. külföldi fuvarozást is végez. Hogyan kell elszámolni az ebből származó bevételt, ha Közösségen belüli fuvarról, illetve ha harmadik országba történő szállításról van szó?

Kérdés: Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?

Kérdés: Külföldi anyavállalatnak 2 magyarországi (Budapest, vidék) leányvállalata van. Az anyavállalat utasítása szerint – a szerződésben foglaltak alapján – a budapesti leányvállalat lakást bérel egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja. 2003-ban a budapesti leányvállalat 44+11% adót fizetett a lakásbérlet után. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?

Kérdés: Az árut Németországból szállítják Magyarországra, magyar fuvarozóval. Az áfa alapjába beszámít-e az a fuvar, amelyet belföldi fuvarozó végez, és belföldi számlát kapunk róla? Az áru értékét devizában kell kifizetni. Az árut Hollandiából szállítják Magyarországra. A fuvarszámlát Hollandiából kapjuk. Az árut és a fuvart is devizában kell fizetni. Az áfa alapjába beleszámít-e a külföldi fuvar számlázott összege?

Kérdés: Az EU-csatlakozás után a Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó áfát "önbevallással" kell megállapítani. Az áfa alapja a számla kelte szerinti MNB-árfolyammal forintosított összeg. A legtöbb könyvelőprogram ez alapján automatikusan ki is számolja és könyveli az áfát és az áfa alapját. Ezáltal a költség és a szállítói tartozás a számla kelte szerinti árfolyammal szerepel a könyvekben. Az Szt. szerint viszont a teljesítés napján (ami általában nem egyezik meg a számla keltével) érvényes devizaárfolyammal kell forintosítani a devizában felmerült költségeket. Hogyan kell rendezni a két árfolyam közötti különbözetet?

Kérdés: Van-e számviteli szabályozás a napidíj összegének megállapítására, akár belföldön, akár külföldön? Vagy minden társaság maga állapítja meg és rögzíti a számviteli politikában a napidíj összegét? A kiküldött dolgozó az előlegként elszámolásra átadott összeggel – a kiküldetéssel kapcsolatos számlák leadásával – számol el, és amiről nem hoz számlát, az lesz a napidíj. Helyes ez?