Továbbszámlázott energia az igénybe vevőnél

Kérdés: Cégünk üzletet bérel egy lakásszövetkezettől. A fűtés és a vízfogyasztás díját négyzetméter-arányosan, 25 százalékos áfa felszámításával számlázzák. Cégünk milyen megnevezés alapján számolhatja el energiaköltségként?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás szempontjából is ezeknek a feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy közvetített szolgáltatásként átháríthassa azt a lakásszövetkezet a bérlőre.Amennyiben a vízfogyasztást négyzetméter-arányosan számítja föl a bérbeadó, akkor az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6 pontja szerint munkásszállás a kifizető (adott esetben a társaság) tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...értékével, ha az átadó belföldi illetőségű adózó (de nem alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nem kockázatitőke-alap), külföldi személy (de nem ellenőrzött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlanbeszerzés áfája

Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...a feltett kérdés szempontjából azt jelenti, hogy elsődlegesen a társaságnak el kell tudnia különíteni az egyes beszerzések áfáját: Ha lakást vásárolt, áfával növelt áron, tudnia kell, hogy annak áfája tételesen nem vonható le. Akár bérbeadja, akár eladja ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Továbbképzés: étkezési költség

Kérdés: A dolgozók továbbképzési költségének 50 százalékát a cég fizette. Az oktatásszervezőtől kapott igazoláson szerepel a bentlakásos programon közvetített szolgáltatásként nyújtott étkezés, üdítő, kávé ellenértéke. Ezt az igazolást az adóalap megállapításához adta ki a szervező. Mi a teendője cégünknek és a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] A dolgozóknak azonkívül, hogy megfizették a költségek felét, más teendőjük nincs. A dolgozókat alkalmazó cég a költségek felének vállalásával az étkezési költségek (beleértve az üdítőt, a kávét is) felének megtérítését is vállalta, így a közölt összeg fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

Költségelszámolás, ha a székhely a lakáson van

Kérdés: Bt. vagy kft. esetében elszámolható-e a rezsi egy része költségként, ha a székhely a lakás, és a számlák a beltag, a tag nevére szólnak?
Részlet a válaszából: […] ...beltag vagy a tag nevére szóló számla alapján a bt. vagy a kft. költséget nem számolhat el. A lakás egy részének használatára tekintettel azonban költségtérítést fizethet a magánszemélynek, amelyet személyi jellegű egyéb kifizetésként számol el. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni a munkába járás költségtérítése címén a munkában töltött napokra számolva, legfeljebb a magánszemély munkahelye és lakása közötti oda-vissza távolság figyelembevételével 3 Ft/km értéket; a munkába járás költségeinek (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Áfa: iroda céljára vásárolt lakás értékesítésekor

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésben az áfára vonatkozóan leírtak helyesek. Az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontját indokolt azonban felidézni, mert a kérdés nem hivatkozott része arra utal, mintha a kérdező a törvényi előírást félreértené (bár jól hivatkozott rá)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Bérbeadás áfája

Kérdés: Cégünk ingatlankezelési tevékenységet is folytat. A lakóépülettel egybeépült, nem lakás célú ingatlanokat (garázs, üzlethelyiség) is bérbe adunk. Ebben az esetben hogyan kell a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok áfáját meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...az áfafizetés szempontjából kifejezetten nem a lakóingatlan része a garázs és az üzlethelyiség még akkor sem, ha azok műszakilag a lakással egybeépültek. Ennek megfelelően ezek önálló bérbeadása (25 százalékkal) áfaköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytasson. Fordított példában: az állampolgár még akkor sem minősül áfaadóalanynak, ha ugyanabban az évben lakását, bútorait és a gépkocsiját is eladja, hiszen az értékesítési tevékenység folytatása nem minősül életvitelszerűnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
36
37
38
40