Egyéni vállalkozó személygépkocsi-használata

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, vállalkozói adózási módot választottam. Kell-e cégautóadót fizetni abban az esetben, ha a saját tulajdonú (nem céges) személygépkocsi üzleti célú használata esetén a költségeket a hivatali km-re szorozva, az APEH-norma és -ár alkalmazásával és a 9 Ft/km átalány fenntartási költséggel számolom el? A gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban semmilyen más költséget nem számolok el.
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 11. számú mellékletének III/6. pontja alapjánsaját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyag-költségen kívül mindenmás költség címén 9 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) elszámolásaválasztható. Az üzemanyagköltség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Devizaalapú lízing átértékelése

Kérdés: Olyan lízingjeim vannak, ahol előre meghatározottak a törlesztőrészletek. Ugyanakkor nem kapok számlát, csak akkor, ha valami ügyviteli költség merül fel, illetve az árfolyamváltozásról kapok értesítést. A lízing értékét euróban számították, de forintban kell fizetni. Mi a teendő 2011. év végével? Be kell kérni a lízingbe adótól egy devizára szóló egyenlegközlőt a fordulónapra? Mi történik, ha nem küldi meg? Ha kapok devizaösszeget, akkor azt a szerződéskori és a 2011. 12. 31-i árfolyam különbözetével szorzom? Ez az árfolyam-különbözet? Hogyan történik 2012-ben a törlesztés? Korábbi közlés alapján vettem figyelembe a tőkét és a kamatot, külön értesítés alapján pedig az árfolyam-különbözetet. Most átértékelődik a tartozás, használhatom a korábbi adatközlést? Mi az értelme mindennek? Eddig nem törődtünk a devizaértékkel, hiszen forintot vettünk fel. A tartós bérletet, ha jól érzékelem, nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […]  Kivonatosan idéztük a kérdést, ami arra utal, hogy sem alízingbe adó, sem a lízingbe vevő nem ismeri a devizaalapú lízingelszámolásával kapcsolatos követelményeket, sőt a beszámoló elkészítésével,alátámasztásával kapcsolatos felelősségét sem. Férőhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Ellopott személygépkocsi kivezetése

Kérdés: Társas vállalkozás pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsiját 2009-ben ellopták. A rendőrségi jegyzőkönyvet felvették, az eljárás ismeretlen tettes ellen folyamatban van. A lízingbe adó számára a továbbiakban is fizetni kell a lízingdíjat, mivel az ügy még nem zárult le. A gépjárművet 2011 májusában vonták ki a forgalomból. A gépjármű eddig a tárgyi eszközök között szerepelt. Mi a szabályszerű könyvelés a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […]  Alapvető számviteli követelmény, hogy a könyvvitelinyilvántartásokban csak olyan eszköz szerepeljen, amely eszköz ténylegesenmegvan. Az Szt. 69. §-a alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani. Mivelmár 2009. évben ismert volt az a tény, hogy a személygépkocsit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Lízingelt eszköz visszaadása

Kérdés: Hogyan kell a pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz visszaadását könyvelni, ha a lízingelt eszköz visszaadására a szerződés szerinti fu­tam­idő lejárata előtt sor kerül?
Részlet a válaszából: […] ...lízingbe vevőnél a kötelezettség) összege, a helyesbítő számlakönyvelése után a lízingbe adónál a követelés számlának követel, a lízingbevevőnél a kötelezettség számlának tartozik egyenlege lesz, amelyet a lízingbeadó pénzügyileg rendez (visszautal), vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Felmondott lízingszerződés

Kérdés: A kft. személygépkocsit lízingelt. A pénzügyi lízingszerződés adásvételi jellegű szolgáltatásai vonatkozásában a kft. a szerződéstől a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elállt, míg a használati szolgáltatást azonnali hatállyal felmondta 2010-ben. A lízingcég a személygépkocsit a kft.-től 2010-ben elvitte. A lízingcég 2011. márciusig nem állított ki helyesbítő számlát. A gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni a kft.-nél? Milyen hatása van az adott ügyletnek a társaságiadó-alapra 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] A lízingszerződés – bármilyen okból, bármelyik fél általtörténő – felmondásakor, megszűnésekor a lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2)bekezdésének d) pontjában és 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírásokfigyelembevételével kell eljárnia. Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Lízingátvállalás

Kérdés: "A" társaságnak nincs szüksége 3 db – nem zárt végű pénzügyi lízing keretében – lízingelt járműre. Ezért a járműveket a hitel átvállalása fejében átadná "B" társaságnak, további fizetési kötelezettség nélkül, azaz 0 forintért. Hogyan kell ezeket az eszközöket az "A" kft. könyveiből kivezetni és a "B" társaságnál állományba venni? A járművek bruttó értéke 19 M Ft, az elszámolt értékcsökkenés 5 M Ft, a nettó érték 14 M Ft, a még fennálló hitel összege: 9 M Ft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a tervezett ügyletet jogszerűenlebonyolítani nem lehet.A járművek nem zárt végű pénzügyi lízing keretében kerültek"A" társasághoz. Ezen eszközök tulajdonosa a lízingbe adó akkor is, ha aforgalmi engedélybe a lízingbe vevőt tulajdonosként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Vagyonszerzési illeték számlázása

Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy a lízingbe adórakivetett és az általa megfizetett vagyonátruházási illetéket nem lehet áfávalnövelten – mint járulékos költséget – továbbszámlázni.Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 27. §-ának (1)bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Pénzügyi lízing megszüntetése

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a társaság nem tudta az esedékes lízingdíjakat fizetni, ezért a lízingcég felmondta a szerződést, és az eszközök visszaadásra kerültek. A lízingbe vevőnél ezzel kapcsolatosan milyen számviteli elszámolások szükségesek?
Részlet a válaszából: […] A lízingszerződés – bármilyen okból történő – megszűnésekora lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és 50. §-a (6)bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével kell eljárnia. Ebből azkövetkezik, hogy a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján halasztott ráfordításkéntelszámolható a külföldi pénzértékre szóló, beruházással megvalósuló tárgyieszközhöz kapcsolódó tartozások (kötelezettségek) esetében a tárgyévben, amérleg-fordulónapi értékelésből adódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszából: […] ...– hozzájárulását megadta. Ennek oka alapvetően az, hogy alízingbe vevő könyveiben szereplő eszköz tulajdonjogilag még nem a lízingbevevőé, és így a más tulajdonát képező eszköz tovább-bérbeadása csak az eszköztulajdonosának hozzájárulásával lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
1
6
7
8
10