490 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagja, aki a társaság ügyvezető igazgatója, a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől részesülhet-e a gazdasági társaságtól adó- és járulékmentesen a törvényben meghatározott értékhatárig azon adómentes béren kívüli juttatásokban, amelyek együttes összege a 400 000 Ft/adóév értékhatárba beletartoznak?

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]

Kérdés: Evás bt. beltagjára – amennyiben rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és a társasággal nincs munkaviszonyra vonatkozó szerződése – milyen járulékfizetési szabályok (esetleg új szabályozók is) vonatkoznak abban az esetben, amennyiben a társaságban lévő pénzt "kiveszi"? Kettős könyvvezetés esetén az említett kivétet hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására 2007. évtől kötelezettek körével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Heti 36 órás munkaviszony melletti egyéni vállalkozónak, aki alkalmazottat nem foglalkoztat, és akinek egész évben nincs vállalkozói kivétje (év végén osztalékként veszi ki jövedelmét), 2007. évtől elektronikus úton havonta nullás bevallást fog küldeni?

Kérdés: A kft. evát választott, alkalmazottunk nincs, az ügyvezető nyugdíjas. Jövedelmet kell számfejteni részére az ügyvezetésért? Ha igen, akkor alkalmazotti minőségében, vagy mint nyugdíjas tag?

Kérdés: Adómentesen adható a munkavállalóknak 4500 Ft-ig hidegétel-utalvány havonta. Lehet-e 4500 Ft-nál nagyobb összeget adni, mennyi a maximum? Milyen adóterhei vannak a foglalkoztatónál, illetve a munkavállalónál?

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?

Kérdés: Hogyan könyveljük a járulékkedvezmény visszatérítését és a Start-kártyát?

Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?

Kérdés: Ki a szerződő fél (magánszemély vagy cég)? Milyen szerződést kötök vele? Van-e erre egy forma? Közterhek teljesítése?