2559 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A folyamatos szolgáltatást (energia) euróban számlázzák. A számlázott teljesítés több hetet felölel. A könyvvezetés forintban történik. Az energiaköltség számviteli elszámolásánál milyen árfolyammal kell számolni? Pl. számla kelte: 2010. 07. 02. Teljesítés ideje/fizetési határidő: 2010. 07. 14. Elszámolási időszak: 2010. 05. 05.-2010. 05. 17. Áfa szempontjából alkalmazott árfolyam: 2010. 07. 02. MNB-középárfolyam.

Kérdés: Társaságunk ("A" cég) a tulajdonában lévő társaságban ("B" cég) pótbefizetést eszközölt, amelyet az eredménytartalék csökkenéseként könyvelt a pénzmozgással egyidejűleg. A "B" céget az "A" cég értékesítette "C" társaságnak. A pótbefizetés nem került visszafizetésre, "B" cég sajáttőke-helyzete azt nem tette lehetővé. A "C" társasággal kötött üzletrész-adásvételi szerződésben nem került említésre a pótbefizetés, a vételárba sem lett kalkulálva. Kérdésem, az "A" cég könyveiből mikor és hogyan kerülhet ki ez a pótbefizetés?

Kérdés: 2009-ben az egyik partner által számlázott összegek tévedésből kiegyenlítésre kerültek. A szakmai felülvizsgálat megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. A számlákat – a hiba felderítése után – visszaküldtük a számlakibocsátó részére, nyilvántartásunkból, könyvelésünkből kivezetésre kerültek. Partnerünk, a tévesen átutalt összeget nem utalta vissza. (Tartozik előjelű szállító szerepel a 2009. évi beszámolóban!) A visszajáró pénzt 2010. évben peresítettük. 2009. évben erre az összegre céltartalékot képeztünk. Mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat, kérdésünk, mi a teendő 2010. év végén, miként kell elszámolni, miként kell kezelni ezt a követelést a beszámolóban?

Kérdés: Olyan elismert és elfogadott vevői követelések esetében, amelyekre 100%-os értékvesztés került elszámolásra, azaz a nyilvántartási összege nulla, de nem behajthatatlan, ezért hitelezési veszteségként még nem írható le, behajtás miatt viszont peresítésre került, mi a teendő az év végén? Miként kell elszámolni, hogyan kell kimutatni a beszámolóban?

Kérdés: A" kft. tulajdonosa "B" kft. és "C" kft. A "B" kft. megvásárolja "C" kft. üzletrészét. Az adásvétel időpontjában "A" kft. könyveiben szerepel "C" kft. felé ki nem fizetett osztalék. Az üzletrész-adásvételi szerződésben az üzletrész ellenértéke került rögzítésre 100 értékben, és az, hogy az eladó "C" kft., ezenfelül sem az "A" kft.-vel, illetve sem a "B" kft.-vel szemben semmilyen követelést nem támaszt "C" kft. Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint az üzletrész bekerülési értéke az érte fizetett ellenérték. A fent vázolt szerződés ugyanakkor tartalmaz egy osztalékkövetelést is. A tranzakció "B" kft. könyveiben történő elszámolásának három lehetséges változata van (a kérdező ismerteti azokat azzal, hogy mindegyiket aggályosnak tartja). Kérdése, melyik változat a helyes?

Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?

Kérdés: Egy korábbi válaszban azt olvastam, hogy a kiküldetési rendelvényt naponta kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy naponta új rendelvény kell? Abban az esetben is naponta kell kiküldetési rendelvény, ha a munkavállaló munkaköre alapján feltétel a saját gépkocsi használata, továbbá a munkaköri leírásában szerepel, hogy a társaság által különböző telephelyeken vagy ügyfeleknél lévő saját tulajdonú eszközeit kell felügyelnie, karbantartania? Hogy mikor és hova kell mennie, azt a diszpécserszolgálat mondja meg, jellemzően egy hétre egyeztetett időpontokban. Előfordulhat azonban, hogy soron kívül kell az ország másik felébe mennie. Gyakorlatunk során a munkavállaló a hónap folyamán folyamatosan vezeti a kiküldetési rendelvényt, és az időszak végén az arra jogosult munkahelyi vezető azt elismeri, a kifizetés szükségességét elrendeli. Ez a gyakorlat megfelelő?

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.

Kérdés: A 4545. kérdés a választott árfolyamra vonatkozik. De ez lehet szokásos piaci ár is? Mivel anya- és leányvállalat közötti eurós pénzátadásról van szó, és nagy összegről, nem mindegy, hogy a kamatot milyen százalékban határozzuk meg. A transzferár-nyilvántartásban az EKB árfolyam + 0,5% kamatot határoztunk meg.

Kérdés: Két cégben apa, anya, gyermek tulajdonosok. Egyikük tulajdoni hányada és szavazati aránya sem éri el az 50%-ot, viszont az ügyvezető mindkét cégben azonos, ezért véleményünk szerint a két cég 2009. december 31-ig nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, és nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Az ügyvezető azonossága nem játszik szerepet a kapcsolt minőség meghatározásánál. 2010. január 1-jétől azonban a két társaság kapcsoltnak minősül, mivel a közeli hozzátartozók tulajdonarányait/szavazatait össze kell adni. Jól gondoljuk-e?