2583 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 111. számában a 2287. számú kérdés a tagdíj számlázására vonatkozott. Kérjük a kérdésre adott válasz jogszabályi hátterét!

Kérdés: Az előző évben a törvény által meghatározott értékben (120 E Ft) fejlesztési tartalékot képeztünk, ez évben ennél magasabb összegű (150 E Ft) beruházást valósítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha a beruházást megosztjuk, és az üzembe helyezés után a 120 E Ft értékű rész után nem számolunk el a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést?

Kérdés: Vállalkozásunk – nem tudni, mennyi időre – egyes állattartó telepeit kiüríti, termelés a telepeken nem történik. Az állattartó telepek üresen fognak állni, eszközeit semmilyen célra nem lehet használni. Nincs kizárva azonban az, hogy a későbbiekben újra a termelést fogják szolgálni a szóban forgó eszközök. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell vállalkozásunk esetében is alkalmazni?

Kérdés: Tekinthető-e munkahelyi étkeztetésnek, ha egy pékséget is üzemeltető vállalkozás a dolgozók egy meghatározott körének a saját pékségében előállított termékekből juttat napi 200 Ft önköltségi értéken? Mi legyen a minimális dokumentálása ennek? Juttathat-e a dolgozók egy másik körének ugyanilyen értékben a saját konyháról (ez másik telephely) melegétkeztetést, vagy egységesnek kell lennie? Hogyan történik a számviteli elszámolás?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Így lehetőségünk van az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.12. pontja szerint saját termelésű készleteinkből illetménytűzifát adni dolgozóinknak. Társaságunk az adómentesen adható 7 m3 (5 tonna) felett további 2 m3, kollektív szerződésben rögzített mértékű illetménytűzifát ad minden évben dolgozóinknak. Az illetménytűzifa piaci ára 10 000 Ft/m3, önköltségi ára 3000 Ft/m3. Társaságunk a saját termelésű készletekről folyamatosan nyilvántartást vezet. Hogyan történik az illetménytűzifa számviteli elszámolása? Milyen bizonylatokat kell kiállítani, és milyen adóvonzatai vannak? A társgazdaságok különböző módon számolják el a fenti gazdasági eseményt.

Kérdés: Kft.-nk személygépkocsi-értékesítéssel, a gépkocsik javításával, valamint alkatrészeladással foglalkozik. Számítógépes programmal kerül sor az anyagok, az alkatrészek, a gépkocsik tételes bevételezésére, egyedi nyilvántartással. Az értékesítés, a javítások kiszámlázása is ugyanezen programmal történik. A raktárkészletet is kezeli a program. A könyvelőiroda a főkönyvi könyvelést saját programmal végzi, a bejövő összes számlát azonnal elszámolja az 5., illetve a 8. számlaosztályban, arra hivatkozik, majd a leltár alapján év végén fogja a tényleges felhasználásra helyesbíteni. Helyes-e a könyvelőiroda gyakorlata?

Kérdés: A tehergépjárművek gumiköpenyeit olykor éven belül többször is kell cserélni. A kft. nevére kiállított számlán külön tételben szerepel a gumiköpenyek értéke és azok felszerelése. Információink szerint a gumiköpeny a szolgáltatás része, így igénybe vett szolgáltatásként számoljuk el a számlázott összeget. Aránytalanul nagy azonban az eltérés a gumiköpeny 80-100 E Ft-os értéke és az 5-10 E Ft-os szerelés költsége között. Kezelhetnénk-e anyagköltségként a gumiköpenyt, és igénybe vett szolgáltatásként a szerelést? Ha nem, akkor megoldás lenne-e a két tételnek külön-külön számlán való szerepeltetése?

Kérdés: A Szja-tv. 1. sz. mell. 9.5.1. pontja rendelkezik az adómentes termőföld átruházásából származó jövedelem kitételeiről, többek között a "da) pont magánszemély részére birtok-összevonási céllal". Mi számít birtokösszevonásnak? Azonos helyrajzi számon már meglévő termőföldhöz történő termőföldvásárlás birtokösszevonásnak számít-e?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. német adóalany megrendelő részére végez bérmunkát. A Magyarországra szállított alkatrészeket az összeszerelést követően a német megrendelő részére a kft. szállítja ki. Hogyan alakul az ügylet áfakötelezettsége?

Kérdés: A Magyarországon bérmunkát megrendelő német adóalany ugyancsak német beszállítójától közvetlenül Magyarországra leszállított alkatrészek összeszerelésére ad megbízást a magyar kft.-nek azzal, hogy vevőként az igényeinek megfelelő lehívásos rendszert kíván működtetni (csak annyi alkatrészt akar megvásárolni német beszállítójától, amennyi a folyamatban lévő bérmunkához szükséges). Hogyan alakul ez esetben az áfafizetési kötelezettség?