2583 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk koncertszervezéssel foglalkozik. A cég foglalkoztatottai között szerepel egy előadóművész. A számára (fellépésekre) biztosított ruházat (öltöny, cipő stb.) elszámolható-e adómentesen, ha csakis kizárólag a színpadon és turnékon használja ezeket? Év közben raktárban tárolják a ruhadarabokat, stylist és jelmeztervező választja ki azokat, hogy egyedi színpadi előadáshoz megfelelőek legyenek. Szükséges-e ehhez valamilyen belső szabályzat, nyilvántartás?

Kérdés: A tehergépkocsi járóképes alvázára vásárolt plató és TIR-ponyva egyedileg minősíthető-e, és ha igen, de egy éven belül – a fokozott igénybevétel miatt – elhasználódik, akkor nem minősül befektetett eszköznek?

Kérdés: Cégünk lejárt követeléseket vásárolt. A követelések szerinti eredeti adós azonban többszöri felszólítás után sem fizetett. Így végrehajtásra került sor. A végrehajtás során a cég követelései fejében egy használt ingatlant kapott, amelynek az értékét a végrehajtó meghatározta. A végrehajtó által meghatározott érték eltért a vásárolt követelések könyv szerinti értékétől, de piaci értéke is kevesebb. Hogyan kell a különbözeteket rendezni? Hogyan kell elszámolni a végrehajtás során felmerült költségeket?

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.

Kérdés: Devizában kiállított időszakos elszámolású ügyleteknél milyen árfolyamon állítom be a számlát számviteli szempontból? Hetente számlázzuk az előző hetet, fizetési határidő 30 nap.

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?

Kérdés: Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Kérdés: A vállalat étel-ital automatából értékesít termékeket. Az automatából a vásárlók nem bankkártyával, nem készpénzzel, hanem egy előre feltöltött kártyával tudnak vásárolni. A kártyafeltöltés előre, online rendszerben történik. A kártyafeltöltés előlegnek vagy előre fizetett összegnek számít? Kötelező a kártyafeltöltésről számlát kiállítani a vásárlónak? Van áfatartalma a kártyafeltöltésnek? Hogyan könyveljük, ha valaki 5000 Ft egyenleget tölt fel a kártyájára?

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.

Kérdés: Az alapítvány az elmúlt 20 év működéséről 2017-ben könyvet készített. Saját maguk írták, de nyomdát vettek igénybe a könyv elkészítéséhez. A könyvek egy részét elajándékozták, mert közben kiderült, hogy a könyvek nem eladhatók. 2017. 12. 31-én több mint 200 könyv az alapítvány birtokában volt, amelyet saját termelésű készletként állományba vettek. Valószínű, hogy azokat majd elajándékozzák a következő években. Az egyik kuratóriumi tag szerint, mivel a könyvek nem eladhatók, azokat nem lehet készletként kimutatni. Mivel el fogják adni, az csak a 2017. év költsége lehet. Melyik eljárás a helyes?