2612 talált állásfoglalás a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A társaság az árukészletéről mennyiségi nyilvántartást vezet, a beszerzett áruk értékét a 814-re könyveli (T 814 – K 454, legyen ez 1000 egység). Év végén leltár alapján készletre veszi az árukészletet az utolsó beszerzési áron (T 261 – K 814, legyen ez 100 egység), majd értékvesztést számol el (T 86 – K 269, legyen ez 20 egység). Így az iparűzési adónál érvényesíthető eladott áruk beszerzési értéke 900 egység. Helyes ez így? Vagy már eleve az értékvesztéssel csökkentett áron (100-20 = 80 egység) kellett volna készletre venni, és akkor az elábé 920 egység? A következő évben hogyan kell eljárni? Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét és értékvesztését is kivezetjük a 814-re (T 814 – K 261, 100 egység és T 269 – K 814, 20 egység), így az elábé értéke 80 egység lesz! Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét kivezetjük (T 814 – K 261, 100 egység), az értékvesztést visszaírjuk (T 269 – K 96, 20 egység), így az elábé értéke 100 egység lesz? Melyik megoldás a jó?

Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A kft. már a cégbejegyzés (adószámkiadás) előtt felújítást végzett bérelt ingatlanán. Ezen számlákról adószám kiadását megelőzően levonható az áfa? Számvitelileg elszámolhatók? (Valójában bejegyezték a céget, de az ügyvezetője eltiltása miatt másik cégjegyzékszámon, más ügyvezetőkkel időben később jegyezték be a véglegesen működő céget.)

Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?

Kérdés: A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?

Kérdés: Készleteink értékvesztését az alábbi módon szeretnénk nyilvántartani: 2016. 12. 31-i dátummal az eredeti beszerzési árral rendelkező cikkről átvezetjük a készletet egy másik cikkszámra, ahol már az értékcsökkentett értéken tartjuk nyilván. A 261. főkönyvről a különbözetet a 86. főkönyvre összesítve könyvelnénk. A következő évben ezen cikkek értékesítésekor az elábéra már az értékcsökkentett árat vezetnénk át. Számvitelileg helyes ez az elszámolási mód?

Kérdés: "A" cég megvásárolta "B" cég tartozását. A vételár – mint bizonytalan követelés piaci értéke – a nominális összeg töredéke volt. A követelést "A" a fizetett vételáron tartja nyilván. Háromoldalú megállapodással "A" hozzájárulását adta, hogy követelésének egy részét "B"-től a szerződésbe belépő "C" átvállalja. Ezzel az átvállalt résszel "B" tartozása csökkent. Van-e ez esetben "A" cégre vonatkozóan bármilyen könyvelendő tétel, mivel sem a vásárolt követelés összértéke, sem annak vételára nem változott?

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartó rendszerében hogyan kell aktiválni a szennyvízátemelőbe mint építménybe újonnan beleépített szivattyút, mely elvileg az építményről bármikor leválasztható, és máshova áthelyezhető, de e nélkül maga az építmény nem működik?

Kérdés: Alapítvány átalakulásakor az euróban meglévő jegyzett tőke még egy régi árfolyamon szerepel (alapításkori árfolyamon). Az átalakuláskor a jegyzett tőke változik-e az árfolyam emelkedése miatt? (Az alapítói okiratban nem szerepel forintösszeg, csak euró?)

Kérdés: Tételes költségelszámolást választó, regisztrált mezőgazdasági őstermelő őstermelőként hasznosított – őstermelői igazolványba bejegyzett – földterületet értékesített. Mivel az értékesített földterületet őstermelőként hasznosította, a bevétel őstermelői bevétele lesz. Az értékesített földet részaránytulajdon kiadása során szerezte a kilencvenes években. A szerzéskori érték nem ismert, így a lehetőségeknek megfelelően a bevétel 75%-át vesszük figyelembe szerzéskori értékként. Ez a számított költség mint elszámolt értékcsökkenés elszámolható-e az őstermelői jövedelem megállapítása során? Más eset: Ha az őstermelőnek lehetősége van, hogy év végén éljen az egyszerűsített nyilatkozattételi lehetőségével, akkor ez a számított – 75%-os – szerzéskori érték figyelembe vehető-e az előírt 20%-ot kitevő – igazolt – költségek között?