532 talált cikk az önellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána – saját döntése szerint – megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?

Kérdés: A társaság a folyamatos szolgáltatásról (bérbeadásról) szóló számlán a teljesítési időpontot minden hónapban helytelenül tüntette fel: helytelen időpont: 2017. 06. 10., a helyes időpont: 2017. 05. 17.; helytelen időpont: 2017. 05. 10., helyes időpont: 2017. 04. 17. és így tovább. Mi a pontos eljárás a számlakiállító részéről? Kell-e ellenőrizni minden hónapra (havi bevalló)? A befogadó cégnél van-e tennivaló? A kérdések a NAV által a közelmúltban közzétett iránymutatás kapcsán merültek fel.

Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?

Kérdés: Mit jelent a technikai rendezés ą előjellel, és ez kinek a költsége? Az önellenőrzést ki fizeti? Nem vagyok könyvelő, nem értek hozzá, de állandóan tartozásban vagyok annak ellenére, hogy mindig időben utalok a NAV-nak. Könyvelőváltást szeretnék, de amíg ezekkel nem vagyok tisztában, érvelni sem tudok.

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a 2017. évben az előző évi közüzemi díj túlfizetése miatt kapott kompenzálást?

Kérdés: Ügyfelem egy kft. ügyvezetője nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységgel látja el a feladatait. 2014. évben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a NAV felé bevallotta és befizette a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke 2014. adóévben 6810 Ft/hó összeg volt. Ugyanakkor ez az összeg nem szerepelt az adózó 2014. évi könyvelésében, 2016. 01. 31-én könyvelték. A Tao-tv. nem jelentős összegű hiba önellenőrzés keretén belül történő feltárása esetén választást ad a társaságnak. A hiba feltárásának következményeként vagy önellenőrzi a 2014. évi társaságiadó-bevallását, vagy annak költséghatását a 2016. évi társasági adóban veszi figyelembe. Erre a Tao-tv. 8. § (8) pontja teremti meg a lehetőséget. A társaság élt a választási lehetőséggel, és a 2014. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot 2016-ban számolta el költségként. Az iparűzésiadó-alap megosztásának számítása során ezt az összeget a társaság 2014. évben vagy 2016. évben veheti figyelembe személyi jellegű ráfordításként?