31 talált cikk az önrevízió kifejezésre

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?

Kérdés: Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.

Kérdés: Az egyéni vállalkozó tavasszal beszerzett vetőmagot, melyet akkor kell kiegyenlíteni, ha a terményt beszállítják. (Speciális magról van szó.) Mivel a növény kipusztult, a számlát nem kell kifizetni a vevőnek, a kipusztulásról jegyzőkönyvet vettek fel, más papír nincs. A beszerzéskor az áfát levonásba helyeztük, de a számla függő tételként a kiegyenlítetlen számlák között van, így azt még költségként nem számoltuk el. Van-e teendőnk ebben az esetben? Hogyan kell ezt a tételt a pénztárkönyvben könyvelni?

Kérdés: A tavalyi évben született meg egy EU-állás­foglalás és azt az követő törvénymódosítás arról, hogy a személygépkocsik bérletének (operatív lízing) áfatartalma levonható. Vannak esetleg e tekintetben megkötések? Abban az esetben, ha az elmúlt években az áfát költségként elszámoltuk, akkor áfa- (és persze tao-) önrevízióval kérhetem annak visszaigénylését?

Kérdés: Cégünk a vevő helyett időnként megszervezi a termék fuvarozását is. A fuvarozás költségét a fuvarozó számlája alapján, mint közvetített szolgáltatást továbbszámlázzuk a vevő felé. Kérdésem, hogy ha a fuvarozó számlája késve érkezik meg, és a teljesítés dátuma már lezárt áfa-hónapra vonatkozik, a továbbszámlázásnál is ezt a teljesítési dátumot kell szerepeltetni, vagy lehet a fuvarozó számlájának keltét is teljesítési dátumként feltüntetni? Így elkerülhető lenne a folyamatos önrevízió az előző hónapokra.

Kérdés: Magyar magánszemély 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. A ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – a magánszemély bankszámlájára történő átutalással – 2008. évben és 2009. évben kifizette. A bevallásban 25% adókulcs alkalmazásával lett az adó bevallva és megfizetve. Van-e lehetőség önrevízió keretében utólagosan alkalmazni a 10%-os adómértéket? Milyen feltételei vannak a 10%-os adókulcs alkalmazásának?

Kérdés: A külföldi cég magyarországi leányvállalata kizárólag csak az anyavállalat részére végez Magyarországon marketingtevékenységet. A leányvállalat gazdálkodásának felülvizsgálata során kiderült, hogy az anyavállalatnak kiszámlázásra kerülő marketingszolgáltatás nagymértékben tartalmaz közvetített szolgáltatásokat is, de ezek a közvetített szolgáltatások nem kerültek külön kiszámlázásra. Miután ez jelentős helyi iparűzésiadó-különbözetet jelentene, a leányvállalat szeretné, az elévülési idő adta lehetőséget kihasználva, 5 évre visszamenőleg önrevíziózni a helyi iparűzési adót. Lehetséges 5 évre visszamenőleg az összes közvetített szolgáltatást tartalmazó számlát sztornírozni és újraszámlázni?

Kérdés: Cégünknél dolgozó kollégánk most jelezte, hogy hónapokkal ezelőtt nyugdíjazási kérelmet nyújtott be. A Nyugdíj-igazgatóság úgy tájékoztatott, hogy valószínűleg a kolléga olyan határozatot fog majd kapni, hogy 2008. 02. 01-től visszamenőlegesen lesz teljes jogú nyugdíjas. Akkor visszamenőlegesen az összes adó- és járulékfizetést érintő hónapot önrevízióznunk kell majd? Vagy elég az, ha a határozat kézhezvételétől kezdődően, mint teljes jogú nyugdíjas után fizetjük a járulékokat?

Kérdés: Egy betéti társaság 2004-től az eva hatálya alá tartozik, de téves bejelentés miatt a bevételi nyilvántartás lett megjelölve. A bt. kettős könyvelést végez, ettől függetlenül ezt a helyzetet szeretné tisztázni, és a kettős könyvvezetést "hivatalosan" végezni. Év végén bejelentheti-e az APEH-nek a könyvvezetés változtatását, illetve az áttérésnél milyen korrekciókat kell figyelembe venni?