127 talált cikk a pénzbevétel kifejezésre

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.

Kérdés: Önkormányzatunk óvodát tart fenn, amely konyhát is üzemeltet. A konyha értékesítésből származó bevétele meghaladja az 5 millió forintot, így áfaköteles. Az étkezési díjak számlázása manuálisan történik az élelmezésvezető által, és utólag az önkormányzathoz történő beérkezése után rögzítjük a pénzügyi programunkban, amellyel egyúttal az áfaanalitikát is vezetjük. Jelenleg a térítésidíj-számlákat jogcímenkénti bontásban – összesítő bizonylat készítésével – egy összegben visszük be a pénzügyi programba, vételezem be a pénztárba. Ez így megfelel az Áfa-tv. előírásainak, vagy minden, az óvoda élelmezésvezetője által kiállított egyszerűsített számlát egyenként újból kellene rögzíteni? Ha én vagyok a pénztáros, összeférhető-e ezzel az, hogy a készpénzes számlákat a pénztárbizonylatokon én érvényesítem?

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?

Kérdés: Kérdezem, hogy az a közhasznú egyesület, amelyik egyszeres könyvvitelt, pénztárkönyveket, naplófőkönyvet vezet, miként könyvelje a nem adóköteles bevételt? Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, kiadásai is csak nem adókötelesek lehetnek? 2009-ben veszteséges lett, a veszteség ilyenkor a Tartalék soron szerepel negatív előjellel? Mikor beszélhetünk tőketartalékról egyesületnél? Ha az egyesület végez vállalkozási tevékenységet, hogyan kell kiszámítani az adóját?

Kérdés: A társasházi törvény 51/A. §-a "éves pénzügyi forgalmat" határoz meg egyik feltételként, amelyet túllépve mérlegképes könyvelőt kell alkalmazni a könyvek vezetéséhez. Vita folyik a közös képviselők között, mit kell érteni ezen az egyszeres és a kettős könyvvitelben? A nyitó pénzkészlet beleszámít?

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?

Kérdés: A színház saját maga állíttat elő ajándék­utalványt. Eladja az utalványt, és azt a pénztárban be lehet váltani színházjegyre. Mikor bevétel? Ha megveszik az utalványt? Vagy amikor jegyre beváltják?

Kérdés: Bankkártya-elfogadóhely lettünk. A bankkártyával történő fizetéssel kapcsolatos válaszukat ismerem. Kérdésem, megállja most is a helyét a 2 évvel ezelőtti válaszuk? Boltunk a napi készpénzes forgalomról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, amellyel a készpénzfizetéssel kiegyenlített számlás, nyugtás értékesítések kerülnek bevételezésre. A bankkártyás értékesítéseket is be kell vételezni? Az nem jelenik meg a pénztárban! Hogyan kell érteni azt, amikor a bankkártya-tulajdonos hitelintézetével (ezen belül a bankkártya tulajdonosával) szemben előírják az egyéb követelések között? Nem minden kártyás vevő kér számlát, honnan lehet tudni a bankkártya tulajdonosának a nevét? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosítása eredményeként a pénztárgépbe csak a nyugtás eladásokat kell rögzíteni, a készpénzes számlával kísérteket nem. Ezután a pénztárgép már nem is mutatja a napi készpénzbevételt?

Kérdés: A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?