Találati lista:
181. cikk / 235 Ügyvédnél elhelyezett foglaló áfája
Kérdés: Ingatlan-adásvételi szerződésnél a felek a vételárba beszámító foglalót kötnek ki, amelyet a vevőnek az ügyvéd letéti számlájára kell megfizetni. A foglaló összegét az ügyvéd akkor utalja át az eladó számlájára, ha a vevő a vételár-hátralékot az eladó számlájára megfizette, azaz a szerződés teljesítése megtörtént, vagy akkor, ha a vevő a vásárlási szándékától elállt. Az eladónak mikor keletkezik a foglaló után áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kezelendő, bizonylatolandó az eladónál az elveszett, a számára átutalt foglaló?
182. cikk / 235 Tagdíj számlázása
Kérdés: A Számviteli Levelek 111. számában a 2287. számú kérdés a tagdíj számlázására vonatkozott. Kérjük a kérdésre adott válasz jogszabályi hátterét!
183. cikk / 235 Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése
Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.
184. cikk / 235 Államháztartási támogatásból megvalósított beruházás
Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?
185. cikk / 235 Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel
Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
186. cikk / 235 Képzőművészeti alkotás támogatásból
Kérdés: A társadalmi szervezet magánszemélyektől, valamint az önkormányzattól kapott támogatásból elkészíttette a helység szülöttjének bronz mellszobrát. Hogyan könyveljük a támogatást? A képzőművészeti alkotás után nem számolható el értékcsökkenés, így hogyan lehet a támogatás költségekkel lefedett részét bevételként elszámolni?
187. cikk / 235 Lakóingatlan vásárlása és bérbeadása
Kérdés: Az önkormányzat lakóingatlan vásárlására adásvételi szerződést köt magánszeméllyel. Pénzmozgás nem történik. A volt tulajdonossal bérleti szerződést köt, mely alapján a bérlő 10 évig nem fizet bérleti díjat. Hogyan kell könyvelni? A bérleti díjról kell-e számlát kiállítani? A leírtak hogyan jelennek meg a könyvekben?
188. cikk / 235 Lekötött betét kamata egyéb szervezetnél
Kérdés: Az "egyéb szervezet" egyszeres könyvvitelt vezet. Vállalkozási tevékenységet nem folytat, csak a befizetett tagdíjak és bankkamatok jelentik a bevételt. A mérlegben szerepeltetni kell-e a december 31-én pénzügyileg még nem realizálódott lekötött betét kamatát, illetve a 2004. évi gépkocsihasználat költségét, ami csak 2005-ben került kifizetésre?
189. cikk / 235 Cash flow-kimutatás
Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
190. cikk / 235 Fejlesztésre átadott pénzeszközök tőketartalékba helyezése
Kérdés: A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat – ezt követően – módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?
