954 talált cikk a piaci érték kifejezésre

Kérdés: Cégünk 3 éve használ számlázó- és készletnyilvántartó programot, amelyet a jövő évtől le kíván cserélni a cég igényeit jobban kiszolgáló új számlázó- és készletnyilvántartó programra. A jelenlegi program a vagyoni értékű jogok között szerepel, jelentős összegű a nettó értéke. 2010-ben már nem használjuk. 2009. 12. 31-ével terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a nettó értéket? Ki lehet-e vezetni ez esetben a már "0" értékű szoftvert, vagy 5+1 évig (elévülés) még a könyvekben nyilván kell tartani? Előfordulhat, hogy még szükség lehet rá. Az év végén elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel a társasági adó alapját növelni kell?

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?

Kérdés: A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?

Kérdés: Társaságunk tulajdonában lévő uszodaépület egy éve nem üzemel. Az épületet egyedi műemléki védettség alá helyezték. Az épület kívülről megközelíthető, kis részét a kft. ipari munka végzése céljából bérbe vette. A rendeltetésszerű használat megszűnésével értékcsökkenést nem számolunk el. Az épületet a készletek közé át kell sorolni? Ha az épület kis részét bérbeadás útján hasznosítják, meg kell-e szüntetni az értékcsökkenés elszámolását? Milyen értéken lehet készletre venni? Hogyan befolyásolja mindezt az, hogy a műemléki védettség miatt sem elbontani, sem egyéb – az eredeti rendeltetésétől eltérő – célra hasznosítani nem lehet?

Kérdés: Ügyfelünk kereskedelmi és szolgáltató cég. Fő profilja elektronikai termékek forgalmazása, valamint távfelügyeleti szolgáltatás. Ügyfelünk elektronikai terméket értékesít partnerének. A partner ezen termékek felhasználásával távfelügyeleti szolgáltatás nyújtására alkalmas készüléket állít elő az ügyfél számára, amelyet az ügyfél megvásárol, és az 1. számlaosztályban tart nyilván. Ezen eszközök nem kerülnek értékesítésre, hanem szolgáltatási szerződés alapján kihelyezésre kerülnek a megrendelőhöz használatra. A megrendelő a cégnek mint szolgáltatásnyújtónak rendszeres szolgáltatási díjat fizet. Bérleti díjat nem számít fel, csak az eszköz használatát biztosítja. A szolgáltatási szerződés tartalmazza, ha a szerződéskötéstől eltelt idő kevesebb 3 évnél, akkor a készüléket vissza kell adni, ha 3-6 év, akkor a készülék a szerződésben rögzített áron megvásárolható, ha meghaladja a 6 évet, akkor a készülék átkerül a megrendelő tulajdonába. Helyesen járunk el, ha ezen eszközöket az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván? A szolgáltatási szerződés alapján bérbe adott eszköznek minősíthetők ezek az eszközök? Milyen mértékű értékcsökkenés számolható el? Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás a szerződések lejárata után?

Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?

Kérdés: A Befektető Kft. 2006-ban 95 egység ún. előzetes vételárért megvásárolta az Ingatlan Kft. 100 százalékos üzletrészét. Az adásvételi szerződés szerint a cégvásárlást követő 3. év végével elszámolásnak van helye, amikor megállapítják a végleges vételárat az eltelt 3 év folyamán realizált bérletidíj-bevételek, az adásvételkori mérleg utólagos korrekciói mértékének függvényében. A módosítások értékét plusz 5 egységre becsültük, amelyet az adásvétel időpontjával az üzletrész bekerülési értékére aktiváltunk. Az Ingatlan Kft. piaci értéken számba vett saját tőkéje 110 egység volt, a Befektető Kft. a 10 egységet negatív üzleti vagy cégértékként mutatta ki, amelyet 5 év alatt, 2006-2011 között számol el az eredmény javára. Az értékelési szabályzat értelmében az üzletrész bekerülési értékének minden utólagos – az eredeti bekerülési értékben figyelembe nem vett/vehető – módosítása jelentősnek minősül, és az üzletrész bekerülési értékét módosítja. Az Ingatlan Kft. 2007. évben beolvadt a Befektető Kft.-be. Ezáltal megszűnt az üzletrész, megmaradt a negatív üzleti vagy cégérték. 2009-ben megtörtént az Eladó és a Vevő közötti elszámolás egy szerződéskiegészítés keretében, amely a becsült 5 egység helyett 7 egység többletvételárat eredményezett. A felek megállapodtak abban, hogy az Eladó 4 egység engedményt ad, mert – időközben – az Ingatlan Kft.-ben terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést kellett kimutatni, illetve céltartalékot kellett képezni. A 7 egység többletvételár és a 4 egység engedmény miatt a becsült 5 egységet 3 egységre kell csökkentenünk, és így a tárgyévben 2 egységgel több negatív üzleti vagy cégértéket kell kimutatnunk. Helyesen gondoljuk? Helyesen járunk el, ha a tárgyévben elszámoljuk a bevétel már eltelt 3 évre időarányosan jutó részét?

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?