954 talált cikk a piaci érték kifejezésre

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?

Kérdés: Cégünk az általa gyártott termékekből a vevőnek először 2-3 db mintát küld. Ez termékváltozásonként évente 1-2 alkalommal fordul elő. Jól dokumentálja-e dolgot, ha piaci értéken számlázza a mintát, és rendkívüli bevételként könyveli, a küldött minta után az áfát megfizeti?

Kérdés: A társaságunkhoz apportként került ingatlanok központi fűtését a városi távhőszolgáltató biztosítja a saját hőközpontunkon keresztül. Erről a rendszerről az egyik ingatlan leválik, és gázfűtésre tér át. A korábbi fűtés elemei – a radiátorok – maradnak, csak a gázra történő átállás miatt kerül a rendszer átalakításra. Az ingatlannál gázkazánt, a kazánhoz réz fűtőcsöveket szerelnek be, gáztartályt állítanak fel, a gáztartálynak alapot készítenek. A felmerült díjak felújításként vagy karbantartásként számolandók el? Ha felújítás, akkor az ingatlan értékéből – mivel nem ismert a régi fűtési rendszer értéke – kell-e részleges selejtezést végezni, és ennek értéke hogyan állapítható meg?

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?

Kérdés: Az alapítvány 2000-ben térítésmentesen bérbe kapta a közhasznú tevékenységéhez használt telket 10 évre. Ezen a telken 2001-2002-ben épített a közhasznú tevékenységéhez használt faházat. A faházhoz szükséges anyagok jelentős részét az alapítvány szintén térítés nélkül kapta. A tervezést, a szakmunkát a támogató tagok végezték ingyenesen. Az elkészült faház számlákkal igazolható bekerülési értéke 300 ezer Ft. A piaci értéke ennél jóval több. Milyen értékben szerepeltessük az alapítvány könyveiben?

Kérdés: A 2005. évi zárt végű pénzügyi lízingszerződést 2006. évben közös megegyezéssel megszüntettük. A lízingtárgyat helyesbítő számlával visszahoztuk. Hogyan kell a helyesbítő számlát ebben az esetben helyesen kiállítani? Hány százalékos áfával? Az Áfa-tv. 45. §-a szerint a helyesbítő számlán fel kell tüntetni az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet is.

Kérdés: Ha egy bt.-t 2005. december 31-ei hatállyal "kiraknak" az evából, akkor milyen dátummal kell a nyitó mérleget elkészíteni? Ezt a leltárral alátámasztott nyitó mérleget, miután ellenjegyezte a könyvvizsgáló, közzé kell-e tenni, letétbe kell-e helyezni? Vagy csak a bt.-nél kell megőrizni? Az eva előtti időszakról a jegyzett tőkén kívül semmi egyéb nem fog a nyitó mérlegben szerepelni? Az utolsó evás év bevétele sem? Ha lehet, akkor gyakorlatiasabban kérem részletezni a vonatkozó törvényt!