Tehergépkocsi pótülésekkel (áfa)

Kérdés: Cégünk teherautót vásárolt. Mielőtt elhoztuk volna a kereskedőtől, a hátsó rakodótérbe pluszüléseket szereltettünk (külön számlán elszámolva) személyszállítás céljából. A kapcsolódó költségek áfáját nem érvényesítettük. Ha kiszereltetjük a pluszüléseket, s visszaáll az eredeti állapot, akkor az üzemanyag-, a javítás-, a szervizköltségek áfáját levonhatjuk?
Részlet a válaszából: […] Az áfa tekintetében irányadó Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) alapján cégük pótüléssorral felszerelt – köznapi értelemben azonban talán még ilyen formájában is teherautónak minősíthető – gépjárműve a vtsz. 8703 alá tartozik, minek következtében áfaszempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Visszlízing elszámolása

Kérdés: Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A kérdésben szereplő visszlízingnél a gazdasági tartalom az, hogy a lízingcég a tárgyi eszközt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: Az rt. 2002. évre tárgyieszköz- és forgóeszköz (készlet) fejlesztést tervez. A megvalósításhoz – a Széchenyi-tervre – pályázatot nyújtott be. A Magyar Államkincstár (MÁK) 2002. 12. 1-jén 10 millió forint támogatási előleget nyújtott, amellyel 2003. július 1-jéig el kellett számolni. Az rt. 2003. július 1-jén a támogatást megalapozó dokumentációt 100 millió forintról benyújtotta, amelyet a MÁK 2004. április 30-án 96 millió forint összegben elfogadott, és 19,2 millió forint támogatást jóváhagyott. A fennmaradó 9,2 millió forintot 2004 májusában átutalta. A beszerzett eszközök leírására három év alatt kerül sor, maradványérték nélkül. Hogyan kell a kapott támogatási előleget ezen időtartam alatt kimutatni? Mikor kell elszámolni a 9,2 millió forintot? Az elszámolás érinti-e a társasági adót? Jelen esetben a támogatást az Áfa-tv. szerint hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből – sajnos – kimaradt egy nagyon lényeges elem, jelesül, hogy a tárgyi eszközök, illetve a készletek beszerzésére mikor került sor, illetve a tárgyi eszközöket milyen időponttal vették rendeltetésszerűen használatba.A válasznál ezt pótoljuk azzal, hogy két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell.A konténerekben elhelyezett kiszolgálólétesítmények nem minősülnek ingatlannak (építménynek), mert a konténer nem felel meg az építmény műszaki tartalmának, ugyanis nem szükséges anyagaira, szerkezeti elemeire szétbontani ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Muzeális jellegű gépjárművek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk részben technikatörténeti emlékek megmentése, részben haszonszerzés céljából gépjárműveket fog restaurálni. Olyan személygépkocsikkal foglalkozunk, amelyek megfelelnek a Gépja-tv. 5. §-a g) pontjának, vagyis muzeális jellegű gépjárművek. Hogyan kell besorolni számviteli szempontból a tevékenység tárgyát (a roncsot) és az abból létrejövő muzeális jellegű járművet?
Részlet a válaszából: […] A Gépja-tv. hivatkozott előírása arról szól, hogy bejelentés alapján mentes a gépjárműadó alól a muzeális jellegű jármű. Fontos szabályt tartalmaz a Gépja-tv. 18. §-ának 14. pontja is, mely szerint: muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet legalább 30 éve gyártottak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Árfolyam-különbözet elszámolása (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. devizaalapú hitellel finanszírozza gépjárművét. Minden hónapban meghatározza a bank az adott hónap számlázáskori árfolyam-különbözetét. Mindezt a tőkére és a kamatra külön-külön. Az árfolyamnyereség teljes összegében növeli-e az eva alapját, vagy csökkenthető az árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a devizaalapú hitellel történő gépjárműbeszerzés valójában pénzügyi lízing, méghozzá nyílt végű pénzügyi lízing. Ez esetben a lízingbeadónak (a banknak) a lízingbeadáskor számláznia kellett a gépjármű eladási árát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása

Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre viszonylag egyszerű a válasz.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Nyilvánvaló, hogy az állványozáshoz szükséges elemek (oszlopok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Háziorvosi szolgálat eszköztámogatása

Kérdés: Háziorvosi szolgálatot ellátó betéti társaság feladatainak jobb ellátása érdekében eszközöket vásárolt, amelynek fedezetére 36 havi időtartamra lízingszerződést kötött pénzintézettel. A szerződésben tőke és kamat került megbontásra és a bank havonta számláz. Ezen eszközvásárlást a szolgáltatót ellátó MEP támogatja. Hogyan kell a havonta folyósított – eszközvásárlás alaptámogatással, hitelintézeti kölcsön, illetve lízingtámogatás – összeget elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A háziorvosok, alapellátási vállalkozások támogatásáról 229/2001. Korm. rendelet intézkedik. A kérdésben leírtak ezzel nincsenek teljesen összhangban.A 229/2001. Korm. rendelet 3. §-ának (5) bekezdése alapján lízingszerződéssel biztosított eszköz lízingdíjfizetéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdésben hivatkozottak írója pontatlanul fogalmazott: nem a tevékenység változott meg, az továbbra is nem lakóingatlanok bérbeadása, hanem a tevékenység Áfa-tv.-beli minősítése változott meg. Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 10. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az arra utal, hogy a kérdező az Áfa-tv. 39. §-a (1)–(2) bekezdésének rendelkezéseit nem ismeri, illetve nem pontosan ismeri és alkalmazza.A felvetettekre a válasz annak függvényében kétféle módon adható meg, hogy az adott ingatlant 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
1
50
51
52
63