Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Részvénytársaságnál az alaptőke felemelésének a szabályait aGt. határozza meg. A Gt. 248. §-a alapján az alaptőke felemelhető – többekközött – új részvények forgalomba hozatalával is. (A kérdésben szereplő esetbennem is lehet másként!)A részvénytársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletrész értékesítésének illetéke

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a társaság tagjai a tulajdonukban lévőüzletrészeket eladhatják-e, s ha igen, milyen feltételekkel, a polgári jog és atársasági jog szabályozza. Azonban sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV., sem a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság megszűnése (eva)

Kérdés: 2010. november 10-én az Szt. hatálya alá nem tartozó evás bt. beltagja, egyben az ügyvezetője, elhalálozott. Felesége a kültag. A beltag halála óta a bt. tevékenységet nem végez, a kültag, aki a társasági szerződés szerint személyes munkavégzésre nem kötelezett, meg szeretné szüntetni a bt.-t. (Egy gyermekük van, aki majd az apja után a bt. tulajdonrészét örökölni fogja.) Mi a teendője?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt hivatkozni kell a Gt. 110. §-ára. Ez szerint,ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaságaz utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónaposjogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Társaság alapítása üzletrészekkel

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 5 különböző kft.-ben rendelkezik üzletrésszel. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül négynél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apport értékét a meglévő társaságok legutolsó lezárt időszakának mérlegében szereplő saját tőke alapján határozzák meg, az ügyfelem által birtokolt üzletrész arányá­ban. Így az újonnan létrejövő társaságban ügyfelemnek jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint az öt társaságban lévő üzletrészek névértékei­nek összege. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége (hiszen ténylegesen nem jutott jövedelemhez)? Helyes-e az a vélemény, hogy szja-fizetési kötelezettsége majd akkor keletkezik, amikor az új társaságból (tőkeleszállítással, értékesítéssel, megszüntetéssel) kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre – sajnos – nem tudunk kedvező (igenlő) választadni!Az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján jövedelem amagánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnekaz Szja-tv. szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A választ a Gt. 118. §-ának (2) bekezdésére hivatkozássalkezdjük. E szerint a társaság fennállása alatt a tag az általa teljesítettvagyoni hozzájárulást – a tőkeleszállítás esetét kivéve – a társaságtól nemkövetelheti vissza. Így az ingatlanvagyon a társaságból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt saját üzletrész értékvesztése

Kérdés: A kft. visszavásárolt saját üzletrészének könyvekben kimutatott bekerülési értéke tartósan és jelentősen magasabb az üzletrészre jutó saját tőke értékének. Szerintünk a saját üzletrészre az évzáráskor értékvesztést kellene elszámolni olyan mértékig, hogy a saját üzletrész könyvekben kimutatott értéke a saját üzletrészre arányosan jutó saját tőke értékének megfelelő összegre csökkenjen. Az ily módon ráfordításként elszámolandó értékvesztés csökkenti az adózás előtti eredményt és ezen keresztül a társaságiadó-alapot, és ehhez nem kapcsolódik semmilyen jogcímen társságiadó-alapot növelő tétel. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően igen, de feltételekkel! Attól függően, hogy azüzletrész visszavásárlásakor a visszavételi érték és a rá jutó saját tőkeértékmilyen arányban volt.Az Szt. 54. §-ában foglaltakat a visszavásárolt üzletrészekesetében is alkalmazni kell, és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész ajándékozása

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XC. törvény kiegészítette az illetékről szóló1990. évi XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdését új p) ponttal. A kiegészítésszerint 2010. augusztus 14-től mentes az ajándékozási illeték alól azajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tévedésből sajátos egyszerűsített éves beszámoló

Kérdés: Tévedésből 2009. évre vonatkozóan egy kft.-nek sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, tettünk közzé. Hogyan lehet javítani, illetve milyen következményei lehetnek a hibának?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 9. §-ának (6) bekezdése alapján sajátos szabályokszerint egyszerűsített éves beszámolót a kft. nem készíthet. Tehát a kérdezőnem a jogszabályok előírása szerint járt el, hibát követett el, a hibátönellenőrzés keretében indokolt korrigálni.A sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeleszállítás miatti kötelezettség

Kérdés: A kft.-nél korábban tőkekivonással a jegyzett tőkét leszállították, de a tulajdonosoknak nem fizették ki. Rendezhető-e a közben negatívvá vált saját tőke valamilyen módon ebből a kötelezettségből? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük, hogy a tulajdonosokmagánszemélyek.Rendezhető, ha a magánszemélyek elengedik a tőkeleszállításmiatt az őket megillető követelésüket. Ez esetben a kft.-nél az elengedettkötelezettség összege alapján egyrészt ajándékozási illetéket kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címke:

Beolvadás a jegyzett tőke csökkenésével

Kérdés: Szabályos-e a Gt. és az Szt. előírásai értelmében az alábbi átalakulás? A kft. beolvad a zrt.-be, a kft. és a zrt. tulajdonosai ugyanazon természetes személyek, teljesen azonos tőkemegoszlásban mind a kft.-ben, mind a zrt.-ben (25, 30, 45%). Az átalakulás során a tagok személye és tulajdonosi részesedése nem változik. A beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tagok a zrt. tőketartalékába kívánják helyezni.
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem ellentétes a Gt.-, illetve aszámviteli előírásokkal az, ha a beolvadás során a jegyzett tőkét csökkentik,ha a beolvasztónál – ezt követően is – teljesülnek a Gt.-ben a jegyzett tőkenagyságára előírt követelmények. Ha van probléma, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címkék:    
1
42
43
44
74