Egyéni cég átalakulása vagy alapítása

Kérdés: A 4514. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem: a végzés napjával (2010-es év) konkrétan hogyan kell kiszámolni az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni cég szja-, illetve egyéb adókötelezettségét? Valahol azt olvastam, hogy a "számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulás napjával megszerzett bevételnek kell tekinteni". Hogyan kell kiszámítani a számviteli törvény szerinti átértékelési különbözetet? Meg kell-e állapítani a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések szerint is a vállalkozói osztalékalapot? És ha igen, akkor hol van szerepe akár az adózás, akár az átalakulási mérleg tekintetében? Keletkezhet-e az egyszemélyes kft.-nek a későbbiekben az átalakulás miatt valamilyen adóalap-korrekciója?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 217. számában a 4514. kérdésre adottválaszban arról van szó, hogy a 2009 novemberében egyéni cégként bejegyzettegyéni vállalkozó átalakul kft.-vé, a cégbírósághoz az átalakulásra vonatkozókérelmet az egyéni cég már 2009-ben benyújtotta. De még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Részesedés értékvesztése

Kérdés: Cégünk 2008 novemberétől 386,3 millió forinttal, 96,7 százalékkal tulajdonos egy másik kft.-ben. A másik kft.-ben a saját tőke és a jegyzett tőke aránya – a 2009. évi mérleg szerint – 39%. Helyesen cselekszik-e cégünk, ha a tartós részesedésére 61% értékvesztést számol el, és ezt a 2009. évi mérlegében mutatja ki? Ezt követően a másik kft. jegyzett tőkéje csökkentésre kerül.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben megadott információkalapján cégük nem jár el a jogszabályi előírásoknak megfelelően, ha már2009-ben értékvesztést számol el részesedése értékének 61 százalékában.A tulajdoni részesedést jelentő befektetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Számviteli beszámoló ismételt közzététele

Kérdés: A kft. 2009. évi egyszerűsített éves beszámolóját 2010. januárban közzétette. 2010 júniusában az új könyvelő megállapította, hogy a beszámolóban közzétett adatok nem valósak, a gazdasági események nincsenek bizonylatokkal alátámasztva. Az eltérés jelentős. Mikor és hogyan kell a 2009. évi javított beszámolót közzétenni? Dokumentálni az eltéréseket? Csak a 2010. évi beszámoló elkészültekor, 3 oszlopos beszámolóval, vagy korábban is?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 154. §-ának (5) bekezdése alapján a megbízható ésvalós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett számvitelibeszámolót kell ismételten közzétenni. Hogy mi minősül a megbízható és valósképet befolyásoló hibának, erre az Szt. 3. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 21. §-a alapján akkor kell közbenső mérlegetkészíteni, ha annak a készítését jogszabály előírja.A számviteli törvény a közbenső mérleg készítését előírja– az osztalékelőleg-kifizetés,– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet!A tagi kölcsönt a tulajdonos elengedheti. Ez esetben atársaságnál a tagi kölcsön miatti tartozást elengedett kötelezettségként kell arendkívüli bevételek között elszámolni. Ez közvetetten – a mérleg szerintieredményen keresztül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: A végelszámolás során a korábbi veszteségrendezésre történt pótbefizetést hogyan kell kezelni? Ha a vagyonfelosztási javaslatban nincs fedezet a visszafizetésre, akkor az nem minősül elengedett kötelezettségnek? Van társaságiadó-, illetve illetékterhe? A bt. végelszámolási mérlegében pénzeszköz 50 E Ft, jegyzett tőke 50 E Ft, eredménytartalék -5000 E Ft, lekötött tartalék 5000 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A veszteség rendezésére a társasági szerződés szerintbefizetett pótbefizetés összegét a lekötött tartalékba kell helyezni. Apótbefizetést akkor kell visszafizetni, ha arra a bt.-nek már nincs szüksége,mert az eredménytartalék és az adózott eredmény összevont értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészvásárlás (eva)

Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás cég üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet evaalapot képez? A különbözet árfolyamnyereségként került a könyvekbe cégünknél.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező cég nem aszámviteli törvény előírásai szerint járt el.Az Szt. hatálya alá tartozó evás cégnél is az üzletrészbeszerzését az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a vételáron kell könyvelni(T 17 – K 384). Az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyamveszteség elhatárolása önellenőrzéssel

Kérdés: Cégünk könyvelésében a 2008. évre vonatkozóan jelentős összegű, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteség került kimutatásra. Számviteli politikánk ehhez kapcsolódóan nem tartalmazott iránymutatást. Könyvvizsgálónk nem hívta fel a figyelmünket, hogy lehetőségünk lett volna ezen árfolyamveszteség elhatárolására. Mivel emiatt a saját tőke is negatív, a banki hitelfelvételünk sorra meghiúsul. Van-e lehetőség arra, hogy jelentős és lényeges hiba feltárása okán a 2008. évben keletkezett, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget szabályszerűen elhatároljuk halasztott ráfordításként, és a 2009. évi beszámoló adatait ennek megfelelően tegyük közzé?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 33. §-a (2) bekezdésének előírásábólkell kiindulni. E szerint az aktív időbeli elhatárolások között halasztottráfordításként elszámolható ... a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó nemrealizált árfolyamveszteség összege, a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteség átadása kiválás esetén

Kérdés: A társas vállalkozás 2009. augusztus 31-ével szétválással átalakult. A fordulónap mérleg szerinti eredménye veszteség volt. A kiválással létrejövő társaságra jutó veszteség az eredménytartalékot módosította az új társaságban. A fennmaradó társaság az augusztus 31-i fordulónappal "átadott" veszteséget hogyan rögzítse a könyveiben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a kiválás 2009. 08. 31-énmegtörtént. Így a kérdés a végleges vagyonmérlegben szereplő adatokkönyveléséhez kapcsolódik, amikor viszont nem lehet veszteségátadás!A végleges vagyonmérleg elkészítésekor is az Szt. 138.,illetve 139-140. §-aiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Értékpapír formájában megszerzett jövedelem

Kérdés: Tulajdonosa vagyok az "A" társaságnak. Az "A" társaságba beolvad a "B" társaság, amelynek szintén tulajdonosa vagyok. "A" társaság saját tőkéje 100 egység, "B" társaságé 1000 (bekerülési értéke 10 egység). Beolvadás után "A" társaság saját tőkéje 1100 egység. Keletkezik-e értékpapír formájában megszerzett jövedelmem, vagy alkalmazható az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a hivatkozott törvényhelyalkalmazható!Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint:nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzettvagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt átalakuló társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
43
44
45
73