Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...forintban. E forintösszeget elosztva az euró kifizetéskori eladási árfolyamával kapjuk meg a kifizethető euróösszeget. Mivel az euró-devizaszámla szerinti árfolyam jellemzően eltér a kifizetéskori, a számlavezető bank szerinti eladási árfolyamtól, indokolt egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kavics vagy bányászati jog értékesítése

Kérdés: A kft. kavics kitermelésére vonatkozó bányászati joggal bír egy magántulajdonban lévő terület felett, fizeti a bányajáradékot. A bányászati tevékenységet nem a kft. végzi. A földben lévő kavicsot kitermelés nélkül, szerződésben eladja a kitermelést végző vállalkozásnak. A kitermelt kavics mennyisége alapján számlázza a kft. a kitermelést végző felé a kavicsot a piaci érték töredékéért, mivel a kitermelés költségei nem a kft.-nél jelennek meg. A szóban forgó esetben kavics vagy kibányászatlan kavics értékesítése történik, azaz termékértékesítés vagy a bányászati jog értékesítése valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...a földben lévő kavicsot kitermelés nélkül, szerződésben eladja a kitermelést végzőnek, másrészt a kitermelt kavics mennyisége alapján számláz. A két variáció valójában egyidejűleg nem teljesülhet.Ha a földben lévő kavicsot a kft. kitermelés nélkül adja el, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címke:

Részvények kivezetése

Kérdés: "A" kft. tulajdonában lévő 10 millió Ft névértékű részvényeket "B" kft. 1 millió forintért megvásárolta 2010-ben. A "B" kft. értékpapírszámláján jóváírásra került a 10 millió forint, amelyet a "B" kft. a befektetett eszközök között 1 millió forint értéken tart nyilván. A "B" kft. ügyvezetője úgy értékeli, hogy a részvények kapcsán eddig sem volt a kft.-nek bevétele, ezután sem lesz, emiatt ki szeretné vezetni. Megteheti-e? A kivezetéshez kell-e tulajdonosi hozzájárulás? A részvényeket kibocsátó zrt. mutatói 2013-ban a beszámoló adatai alapján: kötelezettség/saját tőke = 1,22; összes eszköz/saját tőke = 2,26; kötelezettség/eszköz: 0,54.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az ügyvezetőnek a részvények kivezetésére vonatkozó szándéka nem teljesíthető, a kérdésben leírtak figyelembevételével.A részvények könyv szerinti értéke kivezethető, ha a "B" társaság a 10 millió forint névértékű részvényeket bármilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély ingatlan-bérbeadása

Kérdés: A kft. tulajdonosai (férj-feleség) saját tulajdonukban lévő lakóház megnevezésű ingatlanjukat bérbe kívánják adni raktározás és iroda működtetése céljából cégüknek. Nem ebben az ingatlanban élnek. A bérleti szerződés határozatlan idejű lenne. Éves jövedelmük fejenként az 1 millió forintot nem haladná meg, és a 10%-os költséghányad módszert választanák. Kell-e adószámot kérniük? Amennyiben nem, elegendő-e egy átvételi elismervény (adóazonosító, név, lakcím) a bérleti díjról a társaság felé, hogy a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő legyen a bizonylat a kifizetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...igazolja (ez egyik tulajdonos sem lehet). A bérbeadónak (a tulajdonosoknak) havonta (negyedévenként) a bruttó bérleti díjat nem kell számlázni, de ki kell állítani egy olyan bizonylatot (ez nem átvételi elismervény), amely tartalmazza a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatójától kedvezményesen telefonokat vásárol. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, árát, áfát stb., a második sorban az új készülékre adott kedvezményt. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, a számla végösszege nulla. Hogyan történik az elszámolás kis értékű (100 ezer forint alatti) és nagy értékű telefon esetén? Mi történik az áfával? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz: bekerülési értéken. Tekintettel arra, hogy a kedvezménnyel vásárolt telefonok számláján a végösszeg nulla, az így beszerzett telefonokat nulla értéken kell nyilvántartani, állományba venni, függetlenül attól, hogy eredeti értékük alapján kis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenes és fordított adózás a számlán

Kérdés: Cégünk locsolófej előre gyártásával foglalkozik. A tevékenységünk kapcsolódik a vasanyag értékesítéséhez, ami fordítottáfa-köteles 2015. 01. 01-től. Egy munkára egy szerződésünk van, egy számlát állítunk ki. Mi a teendő olyan esetben, ha a kiállított számlán nemcsak vasanyag, de áfaköteles termék és szolgáltatás is szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a válasz az, hogy az eddigi gyakorlatukon sürgősen változtatni kell, azaz külön számlát kell kiállítani az áfaköteles termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, illetve a fordítottan adózó termékértékesítésről. Válaszunk következik egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése szerint a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének kreditpontjai

Kérdés: Mérlegképes könyvelő kötelező továbbképzése vállalkozási szakon milyen tananyagból (adózás, számvitel, szakmai...), hány kreditpont megszerzését írja elő? Miből hány kreditpontot kell megszerezni egy évben?
Részlet a válaszából: […] ...kreditpontra minősített – papíralapú vagy elektronikus – kiadványt vásárol a továbbképzésre kötelezett, a kiadvány megvásárlását számlával igazolja, azt az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül benyújtja.A Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.
Kapcsolódó címke:

Teljesítés előtt kiállított számla könyvelése

Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
Részlet a válaszából: […] ...kell a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A számla kiállítása önmagában még nem gazdasági esemény, csupán a gazdasági esemény könyveléséhez szükséges bizonylat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal

Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
Részlet a válaszából: […] ...törvény vonatkozó elő­írásainak figyelembevételével a kérdező társaság a 10 millió Ft-ért vásárolt értékpapírokat a 374. számlán, illetve tartós befektetés esetén a 18. számlacsoportban 10 millió Ft értékben köteles a vételkor kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.
1
192
193
194
514