5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Magánszemélytől bérelt üzlethelyiség esetén a magánszemély számláján feltünteti a bérleti díj összegét, valamint a levonandó szja-t. A számla végösszege az szja-val csökkentett összeg. Helyes-e ez az eljárás?

Kérdés: Egy nemzetközi hajózási társaság Magyarországon működő képviselete (belföldi adóalany) Közösségen belül lévő anyacégének szolgáltatását közvetíti. Tevékenysége áfamentes, mert a nemzetközi közlekedéshez kapcsolódik. Kérdésem, hogy az általa szervezett (de az anyacég által teljesített, számlázott) fuvarok utáni, szerződésben rögzített közvetítői, ügynöki jutalék, amit rendszeresen havonta számolnak el a kötött üzletek után a szállítójával, áfaalapot képeznek-e vagy sem?

Kérdés: Az év végi zárásban az 5. számlaosztály számláit össze kell vezetni a 8. számlaosztály megfelelő számláival. Az aktivált saját teljesítmények értéke számla melyik 8. számlaosztály számlára kerül átvezetésre?

Kérdés: 2006-ban ingatlanértékesítés történik olyan ingatlan esetében, amelyet a vevő már korábban engedéllyel használt, területre lépési engedélyt kapott, ezért a birtokba adási eljárás lefolytatásától a felek eltekintenek. Mi legyen a számlán a teljesítés dátuma? A földhivatali bejegyzés 2006-ban lesz. Helyes-e a számlán a 20 százalékos áfa feltüntetése? Mi a helyzet akkor, ha a bérlő veszi meg az ingatlant?

Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?

Kérdés: A közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára a mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott összeget. A visszautalt összeg 2 db "tartozik jellegű" és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei, míg a "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatottak. Helyesen jártunk-e el 2005-ben, ha a visszatérített összeget egyéb bevételként számoltuk el?

Kérdés: Használt gépekből kibontott különböző részegységeket szereztünk be, amelyeket a beruházási számlára könyveltünk. Ahhoz, hogy ezen gépek működőképesek legyenek, egyes alkotóelemeiket ki kellett cserélni, más elemeiket lakatosrészlegünk készítette el. A csereanyagokat és a gépek működéséhez szükséges egyéb elemek elkészítéséhez szükséges anyagokat anyagköltségként számoltuk el (a társaság készletnyilvántartást nem vezet), a lakatosrészlegben felmerült bért pedig bérköltségként. A leírtak szerint felhasznált anyagok költségét és a részleg kapcsolódó bérköltségét aktivált saját teljesítményként vegyük figyelembe a befejezetlen beruházások között? (A társaság az eredménykimutatást összköltségeljárással készíti.) A kérdésben leírt könyvelés helyes-e? A lekötött tartalék a befejezetlen beruházásra igénybe vehető-e? Aktiváláskor milyen érték alapján kell az áfát megfizetni?

Kérdés: Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?

Kérdés: A pékség naponta szállítja a pékárut az üzletekbe. A számlázás heti rendszerességgel történik. A számlákat készpénzzel egyenlítik ki. A teljesítés tényét milyen dokumentumokkal, milyen részletezettségben kell alátámasztani készpénzes és átutalásos fizetés esetén?