Apport áfájának visszaigénylése

Kérdés: 2005 januárjában az egyik kft. nagy értékű tárgyi eszközt apportált egy ügyfelem cégébe. Az apportról kiállított számla áfatartalmát a visszaigénylésnél hogyan vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az apport (termék nem pénzbeli betétként, hozzájáruláskéntvaló átengedése) az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján 2004.május 1-jétől ellenérték fejében létrejött értékesítésként kezelendő, azapportáló az apport fejében üzletrészt, részesedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Tagállambeli partner marketingszolgáltatása

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező társaság EU-tagállambeli partnerétől marketingszolgáltatásról kap számlát. Közösségi adószámmal rendelkezik a külföldi fél, az áfa visszaigényelhető-e? Ha a szolgáltatást nyújtónak nincs közösségi adószáma, változik-e az ügylet adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a tagállamok szabályozásának – a másikEU-tagállamban bejegyzett szolgáltatást nyújtó az áfa felszámítása nélkül állítki számlát a magyar megrendelőjének, aki az áfát az Áfa-tv. 40. §-ának (2)bekezdése alapján önbevallással rendezi. A fizetendő adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Tagállambeli partnernek nullakulccsal való számlázás

Kérdés: Egy EU-tagállambeli adóalanynak a felé értékesített áru esetén mely esetekben számlázhatok nullaszázalékos adómértékkel?
Részlet a válaszából: […] ...29/A §).Félreértések elkerülése érdekében meg kell jegyezni, 2004.május 1-jétől az Áfa-tv. nem ismeri a nulla-kulccsal való számlázást. AzÁfa-tv. 43. §-ának (2) bekezdése alapján az "adómentes Közösségen belülitermékértékesítés levonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldinek számlázott jutalék

Kérdés: Egy hazai cég belföldön egy külföldi céggel megállapodást kötött. A megállapodás értelmében belföldön minta utáni árubemutatót tart, igény szerint rendelést vesz fel, és azt továbbítja megbízójának, maga értékesítési tevékenységet nem folytat. Tevékenységéért jutalékot számláz 2000 euró értékben. Devizás tételét az Áfa-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kibocsátásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán számolja el bruttósított összegben, 20 százalékos áfatartalommal. A külföldi partner a kibocsátott számlát nettóként kezeli. Helyesen jár-e el a magyar cég, ha a kimenő számlában egyösszegű eurót tüntet fel, és a bruttósított összegből a 20 százalékos áfát befizeti?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, az ügynöki tevékenységetKözösségen belüli adóalanynak, vagy harmadik országbeli illetőségűneknyújtják-e. Ha az előbbiről van szó, úgy az Áfa-tv. 15/A §-ának (10)–(11)bekezdéseit kell alkalmazni, azaz igen valószínű, hogy a megrendelőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Magyarországra nem érkezett áru áfája

Kérdés: A hazai adóalany egy külföldi cégtől vásárol bizonyos termékeket, melyek előállításához szükséges szerszámgépet is számlázza a külföldi társaság a cég felé. Ezeket a termékeket azután egy vámszabad területi társaság részére adják el. A szerszámgép ténylegesen nem jött be az országba. Hogyan kezelhető a külföldi cég által leszámlázott szerszámköltség (importszámla), melyet a társaság továbbszámlázott a vámszabad területi társaság részére, elsősorban áfa és bizonylatolás szempontjából?
Részlet a válaszából: […]

Mindaddig, amíg egy termék nem érkezik be Magyarországra (az adóztathatóság területi hatálya alá), hazai áfakötelezettséggel számolni még akkor sem kell, ha egyébként két hazai illetőségű adóalany között zajlik az ügylet.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...ügylet tárgya lehet pénzügyiinstrumentum, egyéb áru beszerzése, illetve eladása. A határidős ügyletkötésekor a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni a határidősvételi kötelezettséget, illetve eladási kötelezettséget a kötési ár összegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Deviza értékesítése határidős árfolyamon

Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...T 389 – K 386 az eladotteuró bekerülési (könyv szerinti) árfolyamán számított forintösszeg, a kettőkülönbözetét a 389. számla mutatja, amelyet a pénzügyi műveletek egyébbevételei, illetve ráfordításai közé kell átvezetni (T 389 – K 9761, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozási szerződésekhez kapcsolódó tételek elszámolása

Kérdés: Szabályosan jár-e el a kft., ha megbízási és vállalkozási szerződéses jogviszony keretében megbízottai részére, a megbízási és vállalkozási szerződésekben előre rögzített módon, a szerződéses feladatok teljesítése során felmerült vidéki utazások költségeit a kft. nevére kiállított számla alapján kifizeti, és ezután az anyagköltségek között elszámolja? (Útnyilvántartást is kérünk!) Jobb megoldás lenne, ha a megbízási és vállalkozási szerződés alapján kiállított számlába foglalnák bele megbízottaink ezeket a költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő összeget (a szerződésesfeladatok teljesítéséért, beleértve a feladat teljesítésének járulékosköltségeit is) egyetlen számla alapján rendezi.A megbízási és vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottaknem munkavállalók. Így részükre sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás rokkantnyugdíjas után

Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?
Részlet a válaszából: […] ...a kereset pedig a számvitelielőírások szerinti bérköltség.A leírtakból következik, hogy a rokkantnyugdíjasnak fizetettösszeget az 541. számlán bérköltségként kell elszámolni, és azt a szakképzésihozzájárulás alapjának meghatározása során számításba kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Beolvadó társaságok könyvelése

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?
Részlet a válaszából: […] ...elkészíteni, analitikusés főkönyvi nyilvántartásaikat lezárni. Ebből az következik, hogy a könyvvitelizárlat során az 5-9. számlaosztályok számláit, azok egyenlegeinek a 4.számlaosztályba történő átvezetésével meg kell szüntetni, meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
420
421
422
512