Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...2003-ban hatályos Gt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint: ataggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető javaslatára a számvitelitörvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Tehát a 2003.évi számviteli beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Áfa-visszaigénylés előleg esetén

Kérdés: Építőipari cég ikerházat épít. A ház egyik felét értékesíti a következők szerint: IX. hó 26-án rögzítik, hogy a foglaló és az előleg a vételárba beszámít. A végleges adásvételi szerződést X. hó 5-én kötik meg azzal, hogy a vevő a teljes vételár kiegyenlítésekor lép birtokba és szerez tulajdonjogot. Visszaigényelhető-e az építkezés közben vásárolt anyagokra az áfa a III. negyedévben, ha a jogcím megnyílta a 4 M Ft-os bevételi határ átlépése lenne?
Részlet a válaszából: […] ...a vételárba beszámított foglaló áfáját a kivitelező az eladásiár számlázásakor fogja megfizetni.) Olvasói észrevételmegjelent a Számviteli Levelek 155. számában – 2007.06.28.A Számviteli Levelek 3005. számú kérdésére adott válaszuk ellentétesnek tűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az óvoda alapítványa kettős könyvvitelt vezet. Az alapítvány célja az óvoda gyermekei számára a nevelés, az oktatás, a sport és a szabadidő-eltöltés feltételeinek javítása, magasabb szintű művelésének biztosítása és a rászoruló gyermekek szociális támogatása. Az alapítvány a kapott támogatásokból játékokat vásárol az óvodának, elvégeztet bizonyos felújítási munkálatokat, az ünnepekre ajándékokat vesz a gyermekeknek. Ezek minek minősülnek? Az alapítvány által nyújtott támogatásnak? Hova könyvelendők?
Részlet a válaszából: […] ...alapítvány aszámviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitelt vezet. Ebbőlkövetkezően az eszközök beszerzését, a szolgáltatások igénybevételét, majd azoktérítés nélküli átadását az Szt. előírásai szerint kell könyvelnie,elszámolnia.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Cégembléma hímzése

Kérdés: A nagykereskedelmi cégtől munkaköpenyeket és pulóvereket rendeltünk meg, és mindkét termékre ráhímeztettük a cég emblémáját. Az így beszerzett termékeket anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnünk? A termékeket a dolgozóknak kiosztottuk, és előreláthatólag 1 éven belül elhasználódnak. A hímzés értéke a ruházat beszerzési értékének 15 százaléka.
Részlet a válaszából: […] ...munkaruházati terméknek minősül, akkor még eldöntendő az is, hogy ezenmunkaruházati termékeknek mennyi az elhasználódási ideje (ezt a számvitelipolitikában kell meghatározni, a számvitel az "előreláthatólag"-ot nemértelmezi).A hímzés értékeegyértelműen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Bérleményhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások

Kérdés: A Számviteli Levelek 122. számában a 2500. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: amennyiben a közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák saját felhasználást nem tartalmaznak, és a közüzemi számlák teljes összegét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk a bérlők felé, kell-e külön szerződést kötni a közvetített szolgáltatásra, vagy elegendő, ha a bérleti szerződés tartalmazza a közvetített szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy indokolt a közüzemi szolgáltatásokközvetített szolgáltatáskénti továbbszámlázását külön szerződésbe foglalni.Egyrészt azért, mert a közvetített szolgáltatáskénti elszámolás Áfa-tv. és Szt.szerinti követelményei egyértelműen így biztosítottak: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Különbözet szerinti adózás hangszereknél

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...adózási mód miattiadókötelezettség teljesítését az Áfa-tv. 63. § (5) bekezdése szerintinyilvántartási kötelezettség biztosítja.Számviteli szempontból:A használtan beszerzett hangszereken végzett, az eszközhasználati értékét növelő munkafolyamatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt termékértékesítés csak a számvitelielőírások szerint minősül termékexportnak, az Áfa-tv. szerint nem termékexport,hanem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal.Mind az Szt., mind az Áfa-tv. szerinti elszámolás igényli,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Magáncélú telefonhasználat számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
Részlet a válaszából: […] ...eléri vagymeghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát.A leírtakkallényegében azonosan foglaltunk állást a Számviteli Levelek 140. számában a2855. és a 2857. kérdésekre adott válaszokban. [A 30 százalékos arányszámítására a 2976....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Telefonszámla előzetesen felszámított áfájának 30 százaléka

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában a 2856. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a telefonszámla áfája akkor vonható le teljes egészében, ha a cég a számla értékének legalább 30 százalékát (a magáncélú használat miatti továbbszámlázás kivételével) továbbszámlázza. Véleményem szerint a 30 százalékba beletartozik mindenféle továbbszámlázás. Ezt a vonatkozó PM-APEH tájékoztató 2.3. pontjának a) alpontja is alátámasztja. Itt nincs semmiféle kikötés.
Részlet a válaszából: […] ...kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat kiszámlázott nettóértékét is. A jelen válaszban foglaltakból következően, a SzámviteliLevelek 140. számában, a 2855. kérdésre adott válasz utolsó mondatában a "nemtartozik bele" helyett helyesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

El nem ismert szolgáltatás elszámolása

Kérdés: A kifogásolt számla elismert részének lekönyvelése költségként, levonható áfaként mennyiben sérti, illetve sérti-e a számviteli törvény előírásait? Helyesen jártunk-e el, és ha nem, milyen szankcióval járhat? A szolgáltató a vele kötött megállapodás feletti összegben számlázott. A számla egy részét (a szerződés szerinti részét) elismertük és kiegyenlítettük, a másik részét pedig kifogásoltuk. A szolgáltató a jogos összegről nem állít ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező társaság az Szt. tételes előírásait sérti meg, s ennekkövetkezménye – súlyosabb esetben – a Btk. szerinti számvitel rendjénekmegsértése bűntett tényállás megállapítása is lehet.Az Szt. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
1
304
305
306
411