Franchise-díj – közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Társaságunk árbevételszerző tevékenysége külföldi franchise-díj-fizetési kötelezettséggel terhelt (a nettó árbevétel arányában kell a franchise-díjat fizetni). El lehet-e számolni közvetített szolgáltatásként a franchise-díjat?
Részlet a válaszából: […] ...franchise-díj közvetített szolgáltatásként.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás számviteli értelmezését. Eszerint közvetített szolgáltatásról akkor beszélhetünk, amikor a gazdálkodó a saját nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Költséghely-költségviselő költségelszámolás: tenyésztésbe állítás

Kérdés: Szövetkezetünknél elsődlegesen költséghely-költségviselő, másodlagosan költségnemkönyvelés van. Saját állományból történő tenyésztésbe állításkor év végén hogyan kell megszüntetni a 792. és 799. főkönyvi számlákat? És mi a helyzet elhullásnál, kényszervágásnál?
Részlet a válaszából: […] ...elsődlegesen költséghely-költségviselő költségelszámolás általános szabályaival a Számviteli Levelek 34. számában a 684-690. kérdésekre adott válaszokban foglalkoztunk. Itt a tenyésztésbe állítás sajátosságai alapján válaszolunk a feltett kérdésre.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Külföldön lévő fióktelep számviteli, adózási feladatai

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaságnak Németországban bejelentett fióktelepe van. Hogyan kell a kinti könyvelés adatait az év végi beszámolóba integrálni? Van-e Magyarországon adóbejelentési teendő? Németországban az adóhatóságnál bejelentették a fióktelepet.
Részlet a válaszából: […] ...nem azonos a külföldön bejegyzett társasággal még akkor sem, ha az ott megszerzett, kimutatott jövedelmet hasonló módon adóztatják.]A Számviteli Levelek 8. számában a 148. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk a külföldön végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a kísérleti fejlesztésre vonatkozó kitételek és az azokhoz kapcsolódó kérdések.Elöljáróban már rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolásokhoz, illetve a statisztikai adatszolgáltatásokhoz egyértelműen el kell választani egymástól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Szakmai gyakorlat igazolása mérlegképes könyvelőnél

Kérdés: A mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vételéhez szükséges, 3 éves szakmai gyakorlatot lehet-e részmunkaidőben teljesíteni? Alkalmazottként dolgozó családtag töltheti-e gyakorlati idejét családi vállalkozású bt.-nél, kht.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...természetes személyt – az egyéb feltételek teljesülése mellett –, aki a képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazol. A törvényi előírás nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Mérlegképes könyvelő – regisztrálás

Kérdés: Regisztráltatnia kell-e magát annak a mérlegképes könyvelőnek is, aki nem egyéni vállalkozóként, hanem egy intézménynél gazdasági vezetőként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vételéről részletesen szóltunk a Számviteli Levelek 39. számában, a 764. kérdésre adott válaszban. Itt csak arra utalunk, hogy a válaszban hivatkozott törvényi előírás [az Szt. 151. §-ának (1)–(2) bekezdése]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Nem fizethető a tagoknak osztalék, ha ennek következtében a társaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a társaság törzstőkéjét.Az Szja-tv. a társasági szerződés szerinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, mivel az az Szt. és az Szja-tv. előírásaival ellentétes gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó jövedelemként adózik, és a járulékkötelezettségre a biztosítottakra irányadó szabályokat kell alkalmazni.A számviteli elszámolás az előbbiekből következik, a visszavásárolt kft.-üzletrész visszavásárlási értékét a tagoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
Részlet a válaszából: […] A végleges tőkekivonás adófizetési kötelezettségére az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Az itt szereplő szabály kimondja, hogy a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
350
351
352
398