Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...azonos összegű lízingdíjon belül így növekvő összeget tesz ki a törlesztőrészlet, és csökkenő összegű a kamat. Az összemérés számviteli alapelv azt követeli meg, hogy kamatként csak az egyes lízingdíjfizetések kamathányadát (csökkenő összegben) számolják el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Szállítói tartozás átvállalása

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.A tartozásátvállalásnak a kérdésben leírt formáját a magyar Ptk. nem ismeri. Így a számviteli elszámolás során nincs arra lehetőség, hogy az anyavállalat által kiegyenlített szállítói tartozások összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...részvénytársaságot a törvény erejénél fogva meg kell szüntetni. Ettől azonban a beszámolót még az Szt.-ben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készíthették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

A 2003 januárjában igényelt támogatás elszámolása

Kérdés: A 2002. IV. negyedévére vonatkozó agrárfinanszírozási költségcsökkentő támogatás és agrárfinanszírozási támogatás alapjául szolgáló kamatfizetések és biztosításidíj-befizetések a negyedév végéig teljesültek, de az igazolások, amelyek alapján a támogatások kérhetők, csak 2003 januárjában kerültek kiállításra. Kérdés, az APEH-hoz beadandó támogatásigénylő lapon mely bevallási időszakra vonatkozóan lehet igényelni, és melyik kormányrendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése, hogy a folyamatban lévő ügyekre a 215/2001. (XI. 7.), illetve a 104/2001. (VI. 1.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.A számviteli elszámolásokban a 2002. IV. negyedévi költségeket, ráfordításokat ellentételező – az adóhatóságtól az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetése

Kérdés: Társaságunk 2001. december 31-én a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékelte. Az árfolyam-különbözetek összevont egyenlege a számviteli politikában meghatározott jelentős értéket meghaladta, ezért azt passzív időbeli elhatárolásként elhatárolta. Kérdés, hogy az elhatárolt árfolyamnyereség a következő év végi értékelés összevont árfolyamveszteségére használható-e fel, vagy az év közben realizált árfolyamveszteségre is? És mi lesz akkor, ha a 2002. év mérleg-fordulónapi értékelésekor ismét összevontan árfolyamnyereség jelentkezik?
Részlet a válaszából: […] ...2002. december 31-ig hatályos számviteli előírások alapján a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 2001. december 31-i, a mérleg-fordulónapi értékeléskor összevontan kimutatott és elhatárolt árfolyamnyereséget 2002-ben a következő esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyona

Kérdés: A vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyonáról a Vg-tv. 42. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Hogyan kell kiszámítani, és mikor a 8 százalékot? Számvitelileg van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati támogatás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül, amelyet – eltérő rendelkezés hiányában – a számviteli előírások szerint kell elszámolni, jellemzően a rendkívüli bevételekkel, esetleg az egyéb bevételekkel szemben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, mert számos részlete arra utal, hogy a gyakorlatban a vonatkozó számviteli, adózási szabályokat, esetenként a Ptk. előírásait is figyelmen kívül hagyva fizetnek a vállalkozások egymásnak, és ötletszerűen veszik figyelembe ezeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a könyvvizsgáló cég helytelenül értelmezte az Szt. előírásait, az Szt. előírásaival ellentétes könyvelésre utasított.A foglalkozás-egészségügyi ellátást az Szja-tv. is természetbeni juttatásnak minősíti (1. számú melléklet 8.6. pont). Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Visszavásárolt saját részvények bevonása

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeit a jegyzett tőke leszállításával bevonja. A részvények nyilvántartási ára magasabb, mint a névértékük, így a bevonás számviteli elszámolásakor veszteség keletkezik. Jelentős eredménytartalékkal rendelkezünk. Társaságunk közgyűlési határozata szerint a tőkebevonással a jegyzett tőke csökkentéséhez nem kapcsolódik az eredménytartalék arányos csökkentése. Vonatkozik-e a leírt esetre az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. – kérdésben hivatkozott – előírása alapján az eredménytartalék csökkentéseként a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét kell elszámolni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezése napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.Az előbbiekből következik, a számviteli előírások szerint a fizetendő áfát a deviza választott árfolyamán kell forintra átszámítani, az áfabevallásba pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
1
351
352
353
398