4142 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?

Kérdés: A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?

Kérdés: Társaságunk partnereinek vagy potenciális vevőinek különféle reklámanyagokat (póló, sapka, dzseki, óra stb.) ad. Ezen átadásokat természetbeni juttatásként könyveljük, mert az APEH-vizsgálatok során csak ezt fogadták el. Ezeket a tételeket bruttó értéken (áfával) számoljuk el, mivel a természetbeni juttatás áfája nem igényelhető vissza. Az Áfa-tv. szerint az alkalmi jelleggel nyújtott kis értékű ajándékok áfája levonásba helyezhető. Milyen kis értékű ajándékokra vonatkozik ez a rendelkezés?

Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?

Kérdés: Közüzemi szolgáltatóként milyen időszakra kell először a 15 százalékos adómértéket alkalmazni?

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?

Kérdés: Egy mikro- és kisvállalkozás 2003. évi adatai a következők: Megnevezés Ezer forint Adózás előtti nyereség 5000 Beruházás [Tao-tv. 7. § (1) bek. zs) pont] 4000 Előző évek elhatárolt vesztesége (2003-ban érvényesíthető) 2000 Számviteli értékcsökkenés 3000 Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás 2000 Saját tőke 3000 Jegyzett tőke 3000 Eredménytartalék 0 A vállalkozás fejlesztési tartalékot is képezni kíván. Kérdés, melyek az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételek, és ennek alapján az adóalap és az adó? Hogyan kezelendő a negatív adóalap?

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?

Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?

Kérdés: A Tao-tv. 2004-től hatályos előírása szerint [3. számú melléklet B) fejezet 3. pont] a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra. A kivételek között a törvény nem sorolja fel a melléklet 14. pontját, amely a képzési költségek vállalkozási tevékenység érdekében történő elismerésének a feltételeit határozza meg. Kérdés, ha a társaság a vele munkaviszonyban álló személy iskolai rendszerű képzésének költségét megtéríti a magánszemélynek, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a törvény szerint vagy nem?