351 cikk rendezése:
171. cikk / 351 Szoborkompozíció minősítése
Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?
172. cikk / 351 Pénzforgalmi számla fióktelepnél
Kérdés: Kötelezett-e egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe pénzforgalmi számla nyitására, azaz kell-e neki belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie? Az Art. 38. §-a alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.
173. cikk / 351 Fióktelep kötelező könyvvizsgálata
Kérdés: Külföldi vállalat magyarországi fióktelepének lesz-e könyvvizsgálati kötelezettsége a következő bevételi adatok alapján? 2009-ben 0 Ft, 2010-ben 1 milliárd Ft, 2011-ben 5 milliárd Ft, 2012-ben 4 milliárd Ft.
174. cikk / 351 Adószám felfüggesztése alatti tevékenység
Kérdés: Az adóhatóság adószámunkat felfüggesztette, mert a székhelyellenőrzésnél nem találták a cég képviselőjét. A cég működik, és kértük a felfüggesztés törlését. A cég a felfüggesztés alatt folytatott üzleti tevékenységet. Mit kell tenni az általa kiállított szolgáltatási számlák, valamint a befogadott számlák és kifizetett tételek tekintetében? A partner cégeinket értesíteni kell, és a számlákat visszajuttatni részükre? A kiállított számlákat jóváírni? Ha az adóhatóság visszaállítja az adószámot, utólag az általunk korábban teljesített szolgáltatás kiszámlázható későbbi időponttal, de a felfüggesztés időszakára vonatkozó időszaki elszámolások alapján? A befogadott és felfüggesztés alatt részünkre teljesített, költségként korábban elszámolt számlákról kérhetünk újat?
175. cikk / 351 Munkába járás, illetve hivatali-üzleti utazás
Kérdés: Dolgozóink jellemzően telephelyen kívül végzik munkájukat, ügyfeleket keresnek fel. Saját gépkocsit használnak a munkavégzéshez. Benzinköltséget útnyilvántartás alapján számolunk el részükre. A magánszemélyek cégautóadót fizetnek. Ha bejönnek a cég székhelyére, arra a munkába járásnak megfelelő térítést fizetünk. Jellemzően napokig nem jönnek be a cég székhelyére. Ezeken a napokon nem fizetünk a munkába járásnak megfelelő költségtérítést, minden utazás hivatali-üzleti utazásnak minősül. Helyes az eljárásunk?
176. cikk / 351 Ügyvédi iroda közzétételi kötelezettsége
Kérdés: A számviteli törvény úgy rendelkezik, hogy minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak közzé kell tennie a beszámolóját. A vállalkozó fogalmába beletartozik az ügyvédi iroda is. A törvény 154. § (7) bekezdése értelmében a közzététel elektronikus úton történik. Mivel az ügyvédi irodát nem jegyzi a cégbíróság, így cégjegyzékszámmal sem rendelkezik. E nélkül azonban az elektronikus rendszer hibásnak minősíti, és visszautasítja a közzétételt. Hogyan tudom a jogszabálynak megfelelő közzétételt megtenni?
177. cikk / 351 Ingatlan használata székhelyként
Kérdés: A kft. a saját ingatlanát használja székhelyként. Egy bt. a kft. ingatlanát nevezte meg a cégbíróságon székhelyként, majd fióktelepként. Az engedélyt a kft.-től szóban megkapta. Szerződés nem jött létre a székhely-, illetve a fióktelep-használatra. Kérdésem, a kft. visszamenőleg tud-e valamit tenni, hogy legalább a piaci áron fizessék meg a székhely-, illetve a fióktelep-használat díját? Mit lehet ilyenkor tenni számvitelileg, adózásilag és jogilag?
178. cikk / 351 Finanszírozási költség számlázása?
Kérdés: Magyar székhelyű és adószámú kft. számlázott 2009-ben egy osztrák székhelyű, adószámú vállalatnak finanszírozási költséget. Ez a finanszírozási költség a szállítónál oly módon jelentkezett, hogy a vevő előrejelzése alapján több anyagot rendelt meg, ugyanakkor a vevő tényleges megrendelése már kevesebb volt. Így a szállítónál felesleges készlet keletkezett, amelyet ki kellett fizetni. Ezt a finanszírozási költséget megfelelő kamattal kiszámolva érvényesítette a vevő felé a szállító. A szállító ezt áfamentesen számlázta az Áfa-tv. 86. §-a alapján. Helyesen járt el a szállító, vagy 25% áfával növelve kellett volna számláznia?
179. cikk / 351 Két ügyvezető és a kiküldetés
Kérdés: A kft.-ben két tag van, akik egyben ügyvezetők is. Munkájukat tagi jogviszonyban látják el. Ebben az esetben működik-e az, hogy az egyik ügyvezető a kiküldött, a másik a kiküldő, és így kiküldetési rendelvény alapján számolják el a gépjármű-költségtérítést?
180. cikk / 351 Távmunkát végzők számításba vétele
Kérdés: Cégünk 2011. évtől megszünteti egyik telephelyét, és az ott dolgozókat távmunkásként kívánja alkalmazni. A távmunkában dolgozókat az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál hol kell figyelembe venni? A munkaszerződés módosításában a munkavégzés helye a lakcíme lesz, a székhelyet esetleg szerepeltetni kell? Ennek – szerintem – a legnagyobb jelentősége az iparűzési adó megosztásánál van. A munkaszerződés módosításában még mit kell leírni? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása?
