364 talált cikk a székhely kifejezésre

Kérdés: Társaságunk másik két vállalkozóval együttesen közbeszerzési eljárás keretében vállalkozási szerződést kötött a megrendelővel, lakások felújítására. A szerződésben 3 vállalkozó és egy megrendelő szerepel. A szerződésben rögzítették, hogy melyik vállalkozó melyik lakást köteles felújítani, és meghatározták az egyes lakások felújításáért járó díjat is. A megrendelő a 3 vállalkozó közül minket jelölt ki közös képviselőnek, amelynek értelmében csak tőlünk fogad el számlát. Így a másik két vállalkozó nekünk számláz, amit változatlan áron továbbszámlázunk. Ez csak egy technikai megoldás, hiszen a másik két vállalkozó is ugyanúgy szerződő fél a közbeszerzési eljárás keretében, mint mi. A két vállalkozóval csak konzorciumi megállapodást kötöttünk a számlázás módjára. Kérdésünk, a másik két vállalkozó számláinak a továbbszámlázását kell-e árbevételként könyvelni? Ez azért fontos, mert társaságunk nonprofit kft., így a szakképzési hozzájárulást árbevétel arányá­ban kell megosztani fizetendő és kedvezményezett részre. Igazságtalannak érezzük, hogy a technikai megoldás miatt a fél év alatt 500 ezer forinttal több szakképzési hozzájárulást fizessünk.

Kérdés: Az Európai Unió tagállamában lévő külföldi vállalkozás fióktelepének milyen letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségei vannak? 2011-től változott a fióktelepekről szóló törvény 12. §-ának (2) bekezdése, mely szerint a fióktelepnek a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját eredeti formájában az elfogadástól számított 60 napon belül kell közzétenni, és letétbe helyezni a céginformációs szolgálatnál (azaz már nem kell hiteles másolat). Ha azonban a fióktelep az Szt. 154/A. §-a szerinti mentesülési lehetőséget választja, azaz a külföldi vállalkozás éves beszámolóját teszi közzé magyar nyelven, a határidő ebben az esetben is a külföldi vállalkozás beszámolójának elfogadásától számított 60 nap. Így két letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség terheli a fióktelepet?

Kérdés: Cégünknek egy eredetileg családi háznak épült, az önkormányzatnál lakóingatlannak minősített épületben van a székhelye. Az épületet azóta, hogy megvettük (1994), kizárólag székhelynek használjuk, csak munka folyik benne, lakás céljára egyáltalán nem használjuk. Időszerűvé vált a felújítása. Mint cég, levonhatjuk-e a felújítás költségeinek az áfáját?

Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?

Kérdés: Kötelezett-e egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe pénzforgalmi számla nyitására, azaz kell-e neki belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie? Az Art. 38. §-a alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.

Kérdés: Külföldi vállalat magyarországi fióktelepének lesz-e könyvvizsgálati kötelezettsége a következő bevételi adatok alapján? 2009-ben 0 Ft, 2010-ben 1 milliárd Ft, 2011-ben 5 milliárd Ft, 2012-ben 4 milliárd Ft.

Kérdés: Az adóhatóság adószámunkat felfüggesztette, mert a székhelyellenőrzésnél nem találták a cég képviselőjét. A cég működik, és kértük a felfüggesztés törlését. A cég a felfüggesztés alatt folytatott üzleti tevékenységet. Mit kell tenni az általa kiállított szolgáltatási számlák, valamint a befogadott számlák és kifizetett tételek tekintetében? A partner cégeinket értesíteni kell, és a számlákat visszajuttatni részükre? A kiállított számlákat jóváírni? Ha az adóhatóság visszaállítja az adószámot, utólag az általunk korábban teljesített szolgáltatás kiszámlázható későbbi időponttal, de a felfüggesztés időszakára vonatkozó időszaki elszámolások alapján? A befogadott és felfüggesztés alatt részünkre teljesített, költségként korábban elszámolt számlákról kérhetünk újat?

Kérdés: Dolgozóink jellemzően telephelyen kívül végzik munkájukat, ügyfeleket keresnek fel. Saját gépkocsit használnak a munkavégzéshez. Benzinköltséget útnyilvántartás alapján számolunk el részükre. A magánszemélyek cégautóadót fizetnek. Ha bejönnek a cég székhelyére, arra a munkába járásnak megfelelő térítést fizetünk. Jellemzően napokig nem jönnek be a cég székhelyére. Ezeken a napokon nem fizetünk a munkába járásnak megfelelő költségtérítést, minden utazás hivatali-üzleti utazásnak minősül. Helyes az eljárásunk?

Kérdés: A számviteli törvény úgy rendelkezik, hogy minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak közzé kell tennie a beszámolóját. A vállalkozó fogalmába beletartozik az ügyvédi iroda is. A törvény 154. § (7) bekezdése értelmében a közzététel elektronikus úton történik. Mivel az ügyvédi irodát nem jegyzi a cégbíróság, így cégjegyzékszámmal sem rendelkezik. E nélkül azonban az elektronikus rendszer hibásnak minősíti, és visszautasítja a közzétételt. Hogyan tudom a jogszabálynak megfelelő közzétételt megtenni?

Kérdés: A kft. a saját ingatlanát használja székhelyként. Egy bt. a kft. ingatlanát nevezte meg a cégbíróságon székhelyként, majd fióktelepként. Az engedélyt a kft.-től szóban megkapta. Szerződés nem jött létre a székhely-, illetve a fióktelep-használatra. Kérdésem, a kft. visszamenőleg tud-e valamit tenni, hogy legalább a piaci áron fizessék meg a székhely-, illetve a fióktelep-használat díját? Mit lehet ilyenkor tenni számvitelileg, adózásilag és jogilag?