Sporteszköz beszerzése

Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabad­idős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-a alapján az eszközöket – a beszerzéskor – rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Ha az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, akkor befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.
Kapcsolódó címke:

Külföldi utazás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: A cég ügyvezetője Németországba utazott egy kiállításra, a cég érdekében, profiljához kapcsolódik. Az ügyvezető tolmáccsal ment a 4 napos útra. A repülőjegyet interneten foglalta a saját és a tolmács nevére, amelyről foglalási jegyünk és beszállókártyánk van, a szállásról és a kinti autóbérlésről pedig a cég nevére szóló számla, az autópályadíjról "nyugtaszerűség". A kiadásokat kiküldetési rendelvénnyel szeretnék elszámolni. Az elszámolás alapja lehet a magánszemély nevére szóló repülőjegy-foglalás és a "nyugta"? A bizonylatok különböző napra szólnak. Mindent az ügyvezető előlegezett. A kifizetés, elszámolás február 2-án történt. Napidíjat nem számolunk el. Mi számolható el a kiküldetési rendelvénnyel, hogy ne keletkezzen utána adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtak alapján semmi sem számolható el. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeit csak szándékosan lehet úgy figyelmen kívül hagyni, mint ahogyan azt – a kérdésben leírtak alapján – a kérdező cégnél tették.Alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címkék:  

Kiküldetés civil szervezetnél

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdésre adandó válasszal kezdjük.Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja alapján külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címkék:  

Reprezentáció alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány milyen mértékben számolhat el reprezentációt adómentesen az alapítványnál végzett társadalmi munka után? Van-e bármilyen adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a kérdező összetéveszti a reprezentációt az alapítványnál végzett – ellenérték nélküli – tevékenység valamilyen formában történő vendéglátásával.Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerint a reprezentáció: a juttató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékának egészségügyi hozzájárulását el lehet-e számolni költségként?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. számú melléklete az összevonandó adóalap megállapításához elszámolható költségekről rendelkezik, amelynek V. része a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadásokat részletezi. Ennek 13. pontja szerint nem vehető figyelembe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Ingyenesen átadott termék

Kérdés: Előfordul, hogy kereskedelmi partnereinknek egy bizonyos akció keretében ingyen adunk át termékeket. Jól gondolom, hogy ilyen esetben a korábban készletre vett árut a bekerülési értéken vezetem ki, rendkívüli ráfordításként számolom el? Ilyenkor a bekerülési értéken túlmenően az átadónak az áfát is meg kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Röviden, jól gondolja, de még másra is figyelemmel kell lennie.Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét. Ez készletek esetében jellemzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdés szerinti gazdasági társaság kft.A Gt. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés után üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. törzstőkéjén felüli saját tőke terhére jegyzett tőkét emel. A tőkeemelés megfelel a jogszabályban előírtaknak. A tagnak mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha elidegeníti a már meglévő és a tőkeemelésből kapott üzletrészt is? Tőkeemelésnél mennyi a megszerzett érték, ha a tagnak 1000 egység alapításkori üzletrésze van, amihez vásárol 200 egységnyit névértéken, a névérték 50 százalékáért, a névérték 200 százalékáért, az 1200 egységnyi üzletrészre a tőkeemeléssel 360 egységnyit kap? Ha mind az 1560 egységnyi üzletrészét értékesíti, akkor milyen és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdésből csak a lényeg maradt ki, mennyiért történik az értékesítés?Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése szerint árfolyam­nyereségből származó jövedelem az értékpapír (jelen esetben az üzletrész) átruházása ellenében megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Feltöltőcsomag vásárlása

Kérdés: A telefonköltségek csökkentése érdekében az egyszemélyes kft. úgy dönt, hogy feltöltőkártyás Mobil SIM kártyát vásárol. A Mobil 9000 feltöltőcsomag kiegyenlíthető 9000 Ft, vagy 6250 Ft + 50 multipont megfizetésével. A multipontokat a feltöltőcsomagot forgalmazó hálózatában termékek vásárlásával lehet összegyűjteni. A feltöltés értéke ebben az esetben is 9000 Ft. A kft.-nek nincs személygépkocsija, így a multipontokat csak és kizárólag az ügyvezető tudja biztosítani, akinek van személygépkocsija. Hogyan kell könyvelni, illetve milyen adóvonzata van a feltöltőcsomag vásárlásának, ha a kft. 9000 Ft készpénzt fizet a feltöltésért, illetve 6250 Ft készpénzt + 50 multipontot, amelyet az ügyvezető gyűjt össze?
Részlet a válaszából: […] A kft. szempontjából nyilvánvalóan az az olcsóbb és jobb megoldás, ha a feltöltőcsomagért kevesebbet kell fizetni, azaz 6250 Ft-ot (könyvelése: T 559 – K 381). A multipontoknak megfelelő összeget nem kell könyvelni, a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] Az evából (az utóbbi időben a katából) történő visszatérés szabályaival a Számviteli Levelek több számában foglalkoztunk. Ezek között a kérdésben is hivatkozott 287. számban az 5891. kérdésre adott választ indokolt mérvadónak tekinteni.A kérdés alapján a kérdező cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
40
41
42
96