3775 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Cégünk kis- és középvállalkozás, 2005. 01. 01-jei besorolása óta folyamatosan kisvállalkozásnak minősült. Foglalkoztatotti létszámunk 2013. évben meghaladta az 50 főt, és folyamatosan meg is fogja haladni, de a 100 főt nem fogja elérni. Mérlegfőösszegünk 43 millió euró marad, nettó árbevételünk se éri el az elkövetkezendő években a 43 millió forintot. Nincs a cégnek se partnervállalkozása, se kapcsolt vállalkozása. Ha 2013. és 2014. évben a fenti mutatókat nem érjük el, de a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma mindkét évben 50 fő felett lesz, akkor a 2015. 01. 01-jei minősítéskor már középvállalkozásnak fogunk minősülni?

Kérdés: A kft. 3 millió forintos jegyzett tőkéjét leszállítaná 500 E Ft-ra (módosítaná a társasági szerződést), a tulajdonosok nem veszik ki a tőkét. Ha lehet, a veszteség csökkentésére fordítanák. Mi a könyvelés módja? Van-e adóvonzata?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szerződés alapján évente utólag adott nem számlázott engedményt? Elfogadható-e, hogy az engedményről készített "pénzügyi értesítőt" előírjuk kötelezettségként (T 86 – K 479), majd amikor a vevő a legközelebbi vásárlásnál érvényesíti, felhasználja, akkor a kötelezettségről a vevői számla (T 479 – K 311) pénzügyileg teljesített lesz?

Kérdés: Az Oroszországban nyitott kereskedelmi képviselet orosz adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik, a képviselet nem folytat üzleti/vállalkozási tevékenységet. A társasági szerződést kell-e módosítani, a magyarországi cégjegyzékbe be kell-e jegyezni? A képviselet költségeit a magyar társaság finanszírozza, meghatározott összeg előre történő átutalásával. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és azt számlamásolatokkal küldi meg (az eredeti számlákat nem). Elfogadható a számlamásolat, annak érdekében, hogy az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség legyen? A számlák a magyar cég székhelyére szóljanak, vagy elegendő, ha azokon a képviselet címe szerepel? (A név megegyezik!) A jövedelemkifizetés az orosz szabályok szerint adózik. Milyen bizonylat szükséges ezen költségek könyveléséhez?

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?

Kérdés: A kft. bérleti jog megváltása címen bevételt realizált, cserébe 5 évre szóló bérleti jogot biztosít a tulajdonában lévő ingatlan bérlője részére. Az így kapott bevételt el kell-e határolni 5 évre, vagy a szerződéskötéskori nettó árbevételnek kell tekinteni?

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. 2007-ben 8 050 000 forint értékű autót vásárolt részletre, euróalapú lízingszerződéssel. 2008. 01. 01. hatállyal az evaadózást választotta bevételi nyilvántartás vezetésével 2011. 12. 31-ig. Az autó 1 048 000 forint maradványértéken szerepel a nyilvántartásban, piaci értéke is ennyi. A bank megküldte a tartozás értékesítését, mely szerint a hátralévő tőketörlesztés összege 4 510 000 forint, az árfolyamveszteség összege: 3 165 000 forint. A nyitó mérlegben szerepeltetni kell az árfolyamveszteséget? Ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?