3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az arányosítás 2006. január 1-je előtt is gondot jelentett, a 2006. évtől hatályos előírás különösen problémás lehet akkor, ha a beruházáshoz a termékbeszerzés 2005 utolsó negyedévében megvalósult, de a GKM a támogatást csak 2006-ban folyósítja. A 2005. évi termékbeszerzéskor nem kell arányosítani, mert nem volt folyósított támogatás az adott időszakban?

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás (főtevékenysége faktorálás) "bizonytalan" work out követelést vásárol egy-egy csomagban. A követelés tartalmaz tőke- és kamatkövetelést is, de előfordulhat, hogy ennek bontása külön nem kerül meghatározásra. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a szerződés szerint az adóstól járó még nem törlesztett összeget kamatra és tőkére meg kell bontani? A befolyó vételár tekintetében a "csomag" összességében vagy egyedenként kell vizsgálni a megtérülést? A magánszemély részére elengedett követelést kell-e jelenteni az APEH-nak, ha a vállalkozás a követelést behajthatatlannak minősíti?

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?

Kérdés: A társaság – mint eladó – 2004. december 28-án ingatlan-adásvételi szerződést kötött. Az ingatlan tényleges átadására – a szerződésnek megfelelően – 2005. augusztus 31-én került sor. A tulajdoni lapra a "Tulajdonjog-fenntartással történő eladás" feljegyzés került 2005. január 10-én. Az átadást követően 2005. szeptember 8-án a földhivatal a vevőt tulajdonosként bejegyezte. Az eladó év közben arra kérte a helyi önkormányzatot, hivatkozva az 1990. évi C. törvény (Htv.) 18. §-ára és 52. §-a 7. pontjára, hogy az előzetesen számára kivetett 2005. évi építményadót vizsgálja felül. Az önkormányzat álláspontja szerint nincs ok és mód az építményadó-kivetés felülvizsgálatára, mert a változás napja a bejegyzési kérelem benyújtásának napja, 2005. január 10. Bizonytalanságot az okoz, hogy sem a helyi adótörvény, sem az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény nem említi a bejegyzési kérelem benyújtásának napját, sem azt, hogy melyik földhivatali bejegyzés a mérvadó!

Kérdés: Alapítványunk alapítója olyan társadalmi szervezet, amely szakmai érték-, érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervezet, célja többek között tagjai szakmai, jogi érdekvédelmének és érdekképviseletének érvényesítése, KSH-besorolás szerint főtevékenysége: 9133 máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi szervezet, gazdálkodási formája: 529 jogi személyiségű egyéb nonprofit szervezet, NOSZ-kategóriája: szakmai érdekvédelmi szervezet; alapszabálya nem tartalmaz önsegélyezésre vonatkozó utalást. Alapítónk évente bált rendez, melynek bevételéből támogatja alapítványunkat. Alapítványunk gazdasági tevékenységet is folytat. Támogatásaink idős kollégáinknak juttatott szociális segély, temetési segély és hasonló célú (cél szerinti tevékenységünkkel egyező) támogatás, adomány. A fentiekben megjelölt társadalmi szervezettől (alapítónktól) kapott bevételeket hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?

Kérdés: Budapesti kft.-nk új munkavállalót alkalmaz területi képviselői munkakörben, aki vidéken lakik. A szükséges ismeretek elsajátításához a betanulási időszakban (kb. 2 hónap) a cég Budapesten biztosít számára szálláshelyet (nem munkásszállás). A felmerülő szállásköltséget a számla alapján elszámolhatja-e a cég, mint igénybe vett szolgáltatást, és így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a szállás juttatása oktatáshoz kapcsolódik? Az oktatást (betanítást) a cég többi munkavállalói végzik, erről dokumentáció nem készül. (Más dolgozó számára nem biztosít a cég szálláshelyet.)

Kérdés: Egy kft. tevékenységi körébe tartozó bevételszerző tevékenységet folytat, amiről számlát bocsát ki. A cégnek nincs alkalmazottja, a tulajdonosok (4 fő) és az ügyvezető végzik el a munkát megfelelő szakirányú végzettséggel. A tulajdonosoknak és az ügyvezetőnek is van heti 36 órát meghaladó főállása, ahol mindent megfizetnek utánuk. Helyesen járnak-e el, hogy nem vesznek ki jövedelmet az elvégzett munka után? Kötelezhetőek-e arra, hogy a tevékenységet munkaviszonyban vagy megbízás alapján lássák el?