Forgalommal arányosan adott engedmény

Kérdés: Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e – mint jövőbeni kötelezettség – céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolni.Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint céltartalékot azokra a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre kell képezni, amelyek várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Könyvvizsgálati kötelezettség megszűnése

Kérdés: Egyszemélyes kft. a beszámoló felülvizsgálatát megelőzően kéttagúvá válik. A könyvvizsgálati kötelezettség megszűnik, a választott könyvvizsgálói adatokat a cégjegyzékből törlik. Ezt követően fennállhat-e a könyvvizsgálati kötelezettség, és az jogszerűen elvégezhető-e? Különösen akkor, ha mindez még az előtársasági időszakban történik.
Részlet a válaszából: […] ...a könyvvizsgálót határozott időre kell választani, megválasztását követően vele a polgári jog általános szabályai szerint kell szerződést kötni. A Gt. 45. §-ának (1) bekezdése részletezi a könyvvizsgálói megbízás megszüntetésének eseteit. Ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet rendelkezik, amelynek 14. cikke tartalmaz szabályozást a szabad foglalkozásról.E szerint az olyan jövedelem, amelyet az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozásból, vagy más hasonló jellegű önálló tevékenységből élvez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...66. §-ának (1) bekezdése alapján kamatnak minősül a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a kamat a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg. A kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz fogalmi meghatározást a kiküldetésre és a külszolgálatra.A kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. A külföldi kiküldetés a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottak ellentmondásosak. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez [a Ptk. 112. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezési jog a tulajdonost illeti meg, és azt jelenti – többek között –, hogy az ingatlan tulajdonjogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...részesíteni a társasághoz való kötődésük erősítése érdekében, és az egyéni juttatás mértéke a munkavállalókkal kötött munkaszerződésben és egyéb kapcsolódó szerződésben nincs előre meghatározva, de például a juttatás egyéni mértéke vezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Kérdés: Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan a múltbeli adatokra támaszkodó nagyvonalú kalkuláció, majd az időszak közeledtével a műszaki tervek, az ajánlatok, esetleg a szerződések adnak megfelelő információkat. Fontos az is, hogy a jövőbeni költségek fedezetét az adott vállalkozás hány év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítési céllal végzi, ezért a beszerzett telek értékét az áruk között kell nyilvántartásba venni a számlázott, illetve a szerződés szerinti összegben (T 261 – K 454, 384); a kivitelezők által számlázott díjak a lakásépítéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
350
351
352
377