3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Ha Ausztriába exportálunk, és a számla ellenértékét készpénzben (euróban) kapjuk meg, hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Hogyan kell helyesen könyvelni a munkaerő-kölcsönzést gyakorlónál a bért és járulékait? Helyes-e, ha a kölcsönadott munkaerő bérköltségét a 8. számlaosztályon belül számoljuk el?

Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?

Kérdés: Temetkezési kft. szerződést kötött, hogy megbízója temetését – a megállapodásban meghatározottak szerint – a megbízó igényének megfelelően teljesíti. Ezért a temetés majdani költségének fedezetére a megállapodás szerinti összeg a kft. pénztárába befizetésre került. Az így befizetett összeget hogyan és hova kell könyvelni? A kamattal növelni kell-e az összeget?

Kérdés: A 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szól a kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról, az építtető és kivitelező fogalmakat használja, de nem részletezi a kivitelező által igénybe vett alvállalkozók esetleges kötelezettségeit. A fővállalkozó a kivitelezést általában továbbadja alvállalkozásba. Terheli-e kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség azt az alvállalkozót, amelyik maga is 120 millió forintot meghaladó értékű munkát végez?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság Németországban fiókteleppel rendelkezik. A társaság belföldön adóköteles gazdasági tevékenységet nem végez, csupán a központi iroda működésével, a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos költségek merülnek fel belföldön forintban. A német telephely bevételi-kiadási bizonylatai csak a tárgyhónapot követően érkeznek Magyarországra. A belföldi számviteli elszámolásban elfogadható-e az a gyakorlat, mely szerint a külföldi fióktelep devizában kiállított bizonylatait az adott devizának a hónap utolsó napján érvényes, a vállalkozás által választott árfolyamán számítjuk át forintra?

Kérdés: Hogyan történik a 2001-ben megvalósult bekötőút-beruházás elszámolása, ha annak forrásai: saját erő, vissza nem térítendő támogatás, egyéb támogatás és bevétel?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?

Kérdés: Társaságunk mikrovállalkozás. Főtevékenységként fémszerkezetgyártást és szolgáltatást végez. Szeretnénk a tevékenységet fejleszteni, a bővítéshez magas technikai tudású gépeket vásárolni, bedolgozói programokba bekapcsolódni, mindehhez számítástechnikai ismeretek is szükségesek. Az egyik tulajdonos fiával a fejlesztés érdekében szeretnénk az Mt. szerint tanulmányi szerződést kötni. Lehetséges-e így még az előkészület időszakában a képzés költségeinek az elszámolása?