3499 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?

Kérdés: Mobiltelefon-, illetve közműszolgáltatóknál előforduló gyakorlat, hogy a telefon-, illetve az ingatlan bérlőjének kiküldött számlán vevőként a tulajdonost, postázási címként a bérlőt tüntetik fel. A bérlő és a tulajdonos közötti szerződés szerint a bérlő köteles ezen költségeket közvetlenül a szolgáltatóknál rendezni. Elszámolhatja-e költségként ezeket a számlákat, illetve levonásba helyezheti-e azok áfatartalmát a bérlő?

Kérdés: Milyen áfafizetési és visszaigénylési szabályok vonatkoznak a részletvételre?

Kérdés: Részteljesítés után kiállított számla részteljesítésre jutó visszaigényelhető áfáját a tárgyhavi bevallásba beállíthatjuk-e, függetlenül attól, hogy nem az egész számla van kiegyenlítve?

Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató társaság lehetővé teszi vevőinek, hogy az áru ellenértékét részletekben egyenlítsék ki, fix kamat felszámítása mellett. A kapcsolódó szerződésekben a társaság a törlesztőrészletek értékét megbontja kamatra és áruértékre. Az ügylet könyvelése is ekként történik: az értékesítéskor könyveli az árbevételt és az áfát, az egyes részletek befolyásakor a társaság csökkenti a vevő követelését, és a kamatot nem pénzintézettől kapott kamatként számolja el. Helyes ez így?

Kérdés: Az egyik társaságnál a beszállító jóváíró számlát küld a garanciális javításokhoz felhasznált alkatrészekről, a másik társaságnál a beszállító nem ad számlát, csak garanciaelszámolási bizonylatot állít ki. Melyik a helyes? Mit tegyen az autókereskedő, ha a beszállító helytelenül jár el?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság építési-szerelési tevékenységet végez. A kimenő számlákban feltünteti a szerződés szerinti 5 százalékos garanciális visszatartást. A vevő a számlát részletekben fizette ki. A betéti társaság a még ki nem fizetett összeget az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számított 60, illetve 30 napon belül az áfabevallásba beállította. Az 1 év elteltével a vevő a garanciális visszatartási 5 százalékot megfizette. Mikor kell a garanciális visszatartást árbevételként elszámolni? Mikor kell a társasági adónál figyelembe venni, illetve az áfabevallásba beállítani?

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Villanyszereléssel, háztartási kisgépek javításával foglalkozó egyéni vállalkozó 2002-ben betéti társaságot alapított. A társaság alapításakor elmulasztotta a társaságba bevinni a tevékenységéhez használt gépkocsit. A gépkocsi jelenleg a társasági tevékenységet szolgálja. Hogyan kerülhet ez a gépkocsi a társaság tulajdonába, hogy annak költségeit a társaságnál el lehessen számolni? Lehet-e ezt visszamenőleges dátummal könyvelni? Milyen értéken szerepeljen ez a gépkocsi a könyvekben?

Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?