Elutasított költségszámla módosítása

Kérdés: Az adóhatóság által formai okokra hivatkozással elutasított költségszámla hogyan módosítható a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...okból – nem fogadható el, azt a vevő könyvelési bizonylatként nem használhatja. Ha a gazdasági esemény megtörtént (a szállító szerződés szerint teljesített, a terméket átvették, a szolgáltatásnyújtás megtörtént, és ezt igazolják), akkor azt – belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve importszolgáltatással egyenlítik ki.A barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó között külkereskedelmi szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet, amelynek során a belföldi vállalkozó által szállított terméket, árut...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor azt – az adott esetben a vagyonszerzési illetéket – a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Így, ha az épületet 2000-ben üzembe lehetett helyezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Hátrasorolt kötelezettség-e a tagi kölcsön?

Kérdés: Magánszemély tag által 2001-ben a társaság rendelkezésére bocsátott tagi kölcsön hátrasorolt kötelezettségnek minősül-e? Azonosan kezelendő-e a bt.-nél, a kft.-nél, illetve az egyszeres vagy kettős könyvvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsönt a hátrasorolt kötelezettségek között lehessen kimutatni, az szükséges, hogy az ezt alátámasztó feltételeket a kölcsönszerződésben egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...– csak akkor lehet maradványértékkel számolni, ha a vételkor rendelkezésre álló információk alapján – a bérbeadóval kötött szerződés szerint – a bérleti időszak végén a bérleti jogot értékesíteni lehet, és akkor a várható eladási ár függvényében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] ...átadott – termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árat, a helyesbítő számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Értékpapír-juttatás

Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
Részlet a válaszából: […] ...adott munkabér (a magánszemélynek a Mt.-ben meghatározott munkabér részeként természetben adott juttatás, amelynek értéke a munkaszerződésben meghatározott összeg, ennek hiányában a szokásos piaci érték); az önálló tevékenység természetben adott ellenértéke;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Részesedés részletre vásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
Részlet a válaszából: […] ...ismérv az, hogy a részletek megfizetéséig a részvények az eladónál vannak letétben.A részvényeket vásárló szövetkezetnek tehát a szerződés szerinti vételáron kell a részvényeket a befektetett eszközök között állományba vennie (T 171, 172 – K 478), függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

A követelés átvállalásának elszámolása az adósnál

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a külfölditől devizában igénybe vett pénzügyi lízing miatti kötelezettség törlesztését, ha a törlesztés ideje alatt a követelést belföldi megvásárolta? A követelés megvásárlásáról hogyan szerez tudomást a lízingbevevő? Hogyan kell kimutatni a jogosult személyében bekövetkezett változást?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat. Nem más ez akkor sem, ha a külföldi a követelését belföldire engedményezte. A jogosult követelését szerződéssel ruházhatja át, engedményezheti. Az engedményezésről a kötelezettet (az adóst) értesíteni kell. Az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsön

Kérdés: Két egymással kapcsolt vállalkozásban lévő társaság közül "A" 20 millió forint kölcsönt nyújt "B" társaságnak kamatmentesen. Nem találunk konkrét törvényi előírást arra, hogy a kölcsönadónak meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját a jegybanki alapkamattal. Vonatkozik-e erre az esetre a Tao-tv. 18. §-a? A Tao-tv. egyértelműen utal a kölcsönnyújtásra, de csak szerződést említ. Kötelezheti-e az adóhatóság "A" társaságot az adóalap növelésére? Az "A" társaság jelentős nyereséggel bír, ám a "B" társaság veszteséges.
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönszerződés is szerződés, így erre az esetre is vonatkozik a Tao-tv. 18. §-a. Ez azt jelenti, hogy az "A" társaság adózás előtti eredménye a szokásos piaci árnál kisebb ár (nulla kamat) alkalmazása miatt kisebb annál, mint lenne, ha kamatot számítana fel, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.
1
313
314
315
332