Bérelt erdő bevétele, ráfordítása

Kérdés: Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodó tevékenység végzésére bejelentkezett őstermelő haszonbérbe veszi az általa is 2%-ban tulajdonolt osztatlan közös tulajdonban lévő fás erdőterületet, a magánszemély tulajdonosokat képviselő erdőgazdálkodótól 7 éves, határozott idejű szerződéssel. Helyes-e, hogy a 100%-ot veszi bérbe, vagy csak 98%-ot? Az értékesített fából 2016. évben befolyt árbevételt a 2016. évi szja megállapításánál az erdőgazdálkodónak kifizetett haszonbérleti díjon felül csökkentheti-e az erdőhatóság által előírt kötelező erdő-újratelepítés, -pótlás, -gondozás, -karbantartás költségeivel, amennyiben az újratelepítő kivitelezővel 2016-ban megállapodik, és ki is fizeti neki a 7 évre járó díjat? Az értékesítést terhelő áfa összegéből levonható-e az újratelepítést végző kivitelezővel történt megállapodás alapján kifizetett összeg áfája, amely a 2017-2023 között ténylegesen teljesített újratelepítési költségeket terhelő előzetesen felszámított áfa? Ha előleget fizet az őstermelő az újratelepítő vállalkozásnak, a nettó előleg csökkenti-e az szja-alapot, az előleg áfája pedig az értékesítést terhelő fizetendő áfakötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...befizetett összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítás támogatási értéknek megfelelő összeggel. Az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéből és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás mérlegkészítés időpontja után

Kérdés: Belföldi növénytermesztési tevékenységet folytató társaság 2016. évre egységes területalapú támogatás kifizetés iránti kérelmet nyújtott be az MVH-hoz. A társaságnál a mérlegkészítés időpontja 2017. április 30. Elszámolható-e a 2016. évre egyéb bevételként a támogatás mértéke, ha az MVH a támogatás értékét 2017. évben a mérlegkészítés időpontja után utalja a társaság bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...nincs ilyen jogszabályi rendelkezés!)A kiegészítő módosítás lényege, hogy a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás, juttatás egyéb bevételként elszámolható, ha a támogatási szerződés (az MHV-val történt megállapodás) alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...az eredménytartalék terhére a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeszámlával szemben kell rendezni.A költségek fedezetére kapott támogatásokat az Szt. 77. §-ának (2) bekezdése szerint kell egyéb bevételként elszámolni. Az eddigi előírás szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott vissza nem térítendő támogatás a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százaléka, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címkék:    

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: A kft. saját elhatározásából megváltoztathatja-e a saját tőke szerkezetét? Milyen lehetőségei vannak ennek? (Például a jegyzett tőke, a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára?) A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket meghaladja. A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. Tőkekivonás nem történne.
Részlet a válaszából: […] ...is a tulajdonosok (a tagok) által a kft. rendelkezésére bocsátott vagyon, vagy törvényi előírás alapján tőketartalékba helyezett támogatás. A pozitív eredménytartalék növelésére való tőketartalék-átcsoportosítás esetén adóztathatóvá válik –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címke:

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...legfontosabb szabályait ismertetjük.Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil-tv.) külön fejezete foglalkozik 2014. III. 15-től hatályosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Agrárfejlesztési támogatások elszámolása

Kérdés: A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni. Az FVM rendelet a beruházási támogatás fogalmának értelmezéséhez a 2007. évi XVII. törvényre hivatkozik. Az EMVA 2017-2020. támogatási időszakra vonatkozó támogatások szabályozását a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely azonban nem tér ki a támogatások számviteli elszámolására. Ez azt jelenti, hogy a 2017-2020. támogatási időszakra folyósított támogatásokra az Szt. általános szabályait kell alkalmazni? A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, illetve a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van, emiatt az elszámolás mikéntje nem egyértelmű!
Részlet a válaszából: […] ...törvény is hatályban van. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet hatálya – többek között – az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások és egyéb intézkedések forrásainak igénybevételére terjed ki. E rendelet rendelkezéseit az esetben kell alkalmazni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Játszótér eszközei

Kérdés: Cégünk egy erdőgazdaság, amely alapítványi támogatással az egyik parkerdőben játszóteret létesített 7 játékelemmel, engedéllyel. A játékelemeket berendezésként külön-külön kell aktiválni, vagy építményként együtt a kialakított, betonozott, körbekerített területet játszótérként?
Részlet a válaszából: […] Az egyedi értékelés számviteli alapelv követelménye, hogy az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A kérdésre – miszerint tekinthető-e egy tárgyi eszköznek a kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a munkáltató kölcsönt nyújtott a munkavállalójának pénzintézeten keresztül. Az adott esetben is a kölcsönt részletekben vagy egy összegben vissza kell fizetni. A törlesztésekkel csökkentett összeg, 3 728 400 forint került elengedésre.A kölcsön összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– pénzeszközök visszafizetési kötelezettség nélküli átvételekor (ideértve a támogatásokat is), ha az így – bármilyen jogcímen – átvett pénzeszközök üzleti éven belüli együttes értéke meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
1
34
35
36
111