Háziorvos garázsépítésének elszámolása

Kérdés: Vidéki körzeti orvos, akinek egészségügyi bt.-je van, saját udvarában garázst szeretne építeni gépkocsijának. A gépkocsi után a cégautóadót megfizeti. A garázs költségeit milyen formában számolhatja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bt. a garázs építésével kapcsolatos költség elszámolására akkor lehet jogosult, ha a garázst az eszközei között mutatja ki (vagyis ha azt a bt. és nem a magánszemély orvos építteti). A garázs – tekintettel arra, hogy egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező rendelkezései...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Cégautó értékesítés levonható áfája

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a használt cégautó értékesítésekor az utólagosan levonható áfát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A személygépkocsi értékesítését is a tárgyi eszközök értékesítésének általános szabályai szerint kell elszámolni, azaz az értékesített személygépkocsi eladási árát az egyéb bevételek (T 384, 311 – K 961, 467), könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások (T...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Forgalommal arányosan utólag kapott engedmény

Kérdés: Az egyéb bevételek között kell az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint kimutatni – a szerződésen alapuló, konkrét termékhez, szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott – engedmények összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Ez az előírás ellentétes az összemérés számviteli alapelvvel, a megbízható valós összkép törvényi követelményével. A tárgyévhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig befolyt utólag kapott engedmény – az előbbiek érdekében – időbelileg elhatárolható?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy az utólag kapott engedmény időbelileg nem határolható el. Ugyanis a forgalommal arányosan kapott engedmény és a termék, a szolgáltatás között, amelyhez az engedmény kapcsolódik, közvetlen kapcsolat nincsen. Így az összemérés számviteli alapelv annál,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Használt tehergépkocsi motorcseréjének minősítése

Kérdés: Egy kft. 500 ezer forint + áfáért vásárolt egy használt tehergépkocsit. Egy év után motorcsere szükséges, 1 millió forint + áfa értékben. Felújításként kell-e elszámolni a jelentős összegű fődarab (motor) cseréjét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben megfogalmazottak alapján nehéz egyértelmű választ adni.Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8-9. pontja tartalmaz értelmező rendelkezést a felújításra, a karbantartásra.A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

Mikro-, kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményeként számításba vehető beruházások értelmezésénél van-e változás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményénél számításba vehető eszközökkel részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 5. számában a 78. kérdésre adott válaszban. Időközben megjelent a 98/2001. számú APEH-iránymutatás az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2001/10...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Nullára leírt tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásában vannak olyan eszközök, amelyek a vásárláskor (30 ezer Ft felett volt az egyedi beszerzési áruk) tárgyi eszköznek minősültek, de 2001-ben már nulla értékűek. Ezeket az eszközöket továbbra is a tárgyi eszközök között kell szerepeltetni, vagy ki kell vezetni a nyilvántartásokból?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Szt. 23. §-ának (4)–(5) bekezdésében, továbbá 26. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközök között kell kimutatni, ameddig azok tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, amíg azok besorolását nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Használaton kívüli tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: A használaton kívüli tárgyi eszközt készletre vesszük. Eladáskor készletet adunk el vagy tárgyi eszközt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a készletek között kell kimutatni azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül – az eszközök használatának, rendeltetésének megváltozása miatt – átsoroltak. Az új Szt. 53. §-a (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
142
143
144
…
153