1170 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Napjainkban igen elterjedtek Magyarországon a különböző báli rendezvények. Ezek jelentős gazdasági, üzleti és társadalmi eseménnyé váltak. Ezen rendezvények belépődíjainak elszámolása reprezentációs költségnek minősül-e? A gyakorlati életben többféle eset fordul elő, pl. a társaságok ügyvezetőinek belépőjegyei, belföldi és külföldi üzleti partnereknek biztosított belépőjegyek stb.

Kérdés: Az Szja-tv.-ben és a Tao-tv.-ben. meghatározott értékcsökkenési leírások kötelezően alkalmazandó előírások-e, vagy a vállalkozás igazodva az Szt.-hez, például egy gépjármű értékcsökkenését 20 százalék helyett 10 százalékkal is elszámolhatja-e, 5 évről 10 évre emelve ezzel a költségelszámolás időszakát?

Kérdés: Ha a végelszámolás időszaka 2002. augusztus 1-jétől 2003. február 15-ig tartott, a vállalkozás azonban nem szűnt meg, tovább folytatja tevékenységét, akkor ezen időszak alatt hányszor kell társaságiadó-bevallást adnia?

Kérdés: Hogyan kezelendő a le nem vonható áfa a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban?

Kérdés: Az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenység többek között a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el. Az eva alatt nincs költségelszámolás, ennek ellenére ilyen jövedelemnek minősül-e a tagnak fizetett összeg a személyes közreműködés alapján?

Kérdés: A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz. Az áttérés 2001 szeptemberében történt meg. Így a 2001. januártól szeptemberig terjedő időszakról adott be a társaság adóbevallást (0129/Ü). Kérdés, hogy a 2001. októbertől 2002. szeptember végéig terjedő adóévről melyik bevallást kell beadnia?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaságnak Németországban bejelentett fióktelepe van. Hogyan kell a kinti könyvelés adatait az év végi beszámolóba integrálni? Van-e Magyarországon adóbejelentési teendő? Németországban az adóhatóságnál bejelentették a fióktelepet.

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó nem jogi személyiségű társaságok bevételének megállapítása?

Kérdés: Az épületberuházás üzembe helyezéséhez különböző közművekre van szükség, amelyeket a közüzemi szolgáltatók helyett társaságunk valósít meg. (Nemcsak közműfejlesztési hozzájárulásokat kell fizetni!) Hogyan történik az elkészült létesítmények átadása a közüzemi szolgáltatóknak?