1156 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?

Kérdés: A kkv a Tao-tv. 19. §-a alapján a 2006. és a 2007. üzleti évben is sávosan, kedvezményes adókulccsal, 10%-kal adózott 5 millió forintig, azaz a befizetett adóját 2006-ban és 2007-ben 300 000-300 000 Ft-tal csökkentette. Az összesen 600 000 Ft-nyi "de minimis" támogatásból a mai napig nem használt fel semmit. A tulajdonosok tervezik a gazdasági társaság végelszámolását. 1. A 2006. évet érintő 300 000 Ft-ot vissza kell fizetni? (Az akkor hatályos Tao-tv. nem ír erről konkrétan!) Ha vissza kell fizetni, akkor milyen kamatokat kell felszámolni még (önellenőrzési pótlék)? Mi a visszafizetés eljárása a bevallás önellenőrzésével, vagy más módon kell visszafizetni/bevallani a 2006. évi "valós" társasági adót? 2. 2007. évet érintően a törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a fel nem használt támogatást egyértelműen vissza kell fizetni. Önellenőrizni kell? Vagy milyen más módon kell eleget tenni a törvényi kötelezettségeknek?

Kérdés: A beszámoló készítése során előfordul, hogy az adózás előtti eredményt meghaladó adófizetési kötelezettség keletkezik az adóalapot módosító tételek következtében. Ilyenkor hogyan értelmezendő a mérleg szerinti eredmény? Mi értendő az eredménytartalékot csökkentő adók alá? Az Szt. 87. §-ának (4) bekezdésében leírt mérleg szerinti eredmény az adókra igénybe vett eredménytartalékot már nem tartalmazza!

Kérdés: A vagyonhasznosító kft.-nél az év végi értékelés során megállapítást nyert, hogy az értékpapírok egy részénél a nyilvántartási érték magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában azok piaci értéke. A különbözet összegében értékvesztést számoltunk el, amellyel a társaságiadó-alapot nem növeltük. A kft. számviteli politikája minden értékvesztést jelentősnek minősít. Amikor az értékpapír-állományból értékesítés történik a jövőben, akkor arányosan vissza kell írni a korábban elszámolt értékvesztést. Helyesen jártam el?

Kérdés: A társaság önellenőrzéssel növeli az adózás előtti eredményét. Az adóalap-csökkentő tételek között eredetileg nem szerepelt a fejlesztési tartalék. Lehet-e utólag, a társasági adó önellenőrzése során igénybe venni fejlesztési tartalékot adóalap-csökkentő tételként? Ezzel együtt a már leadott beszámolóban lehet-e önellenőrzéssel módosítani a lekötött tartalékot?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?

Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?

Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?