603 cikk rendezése:
491. cikk / 603 Árfolyam-különbözet fedezete
Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
492. cikk / 603 Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése
Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
493. cikk / 603 Fióktelep jegyzett tőkéje
Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság fióktelepet hozott létre Magyarországon. A fióktelep hitelt kapott a központjától. Ezt a fióktelep 2 éven át hitelként könyveli, kamatot számítanak fel és törlesztik a hitelt. Két év után azonban átsorolják a jegyzett tőkébe. Lehetséges ez?
494. cikk / 603 Követelés fejében átvett áruk értéke
Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
495. cikk / 603 MRP-szervezetnek adott támogatás veszteség esetén
Kérdés: Egy adott állami vállalat MRP-szervezete – az önprivatizáció keretében – megvásárolta a volt ÁVÜ részvényeit, meghatározott árfolyamon, 15 évi részletfizetési lehetőséggel. A megalakult rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt. Ennek alapján az rt. évenként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást az MRP-szervezetnek a részletfizetés és a kamatok fedezetére. Az rt. 2004. évi eredménye veszteség volt, amely a felhalmozott eredménytartalékot felemésztette. Az rt. saját tőkéje így a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból áll. Amennyiben az rt. a 2005. évben is veszteséges lesz, adhat-e támogatást az MRP-szervezetnek, ami a tőketartalékot fogja csökkenteni?
496. cikk / 603 Evaalany végelszámolása
Kérdés: Bt. 2003. január 1-jétől az eva alanya, bevételi nyilvántartást vezet, 2004. augusztus 23. időponttól végelszámolási eljárás kezdődik. 2004. augusztus 22. időponttal nyitómérleget készített: a kötelezettségek között szerepelhet-e az osztalékadót kiváltó adó még meg nem fizetett összege? A 0271-es bevalláson szereplő összegből még tartozás áll fenn, a bt. vagy a tagok kötelezettsége? Ha nem veszem figyelembe a nyitómérlegben, akkor hogyan könyvelem a kiegyenlítést, amely már a végelszámolás ideje alatt történik meg?
497. cikk / 603 Saját ingatlan bérleti díja (eva)
Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
498. cikk / 603 El nem ismert követelés számlázása
Kérdés: Az elkészült terméket a vevő átvette, a teljesítést elismerte, a terméket felhasználta. A számlán szereplő összegből 1 millió Ft-ot nem fizetett meg, mert szerinte az nem volt jogos. A teljes összegről szóló számlát többször visszaküldte, és mindig az általa már kifizetett összegről kérte a számlát kiállítani. Az év végi egyenlegközlőben sem ismerte el az 1 millió forintos tartozását. Nálunk a teljes összeg szerepel az árbevételben, és az áfát is megfizettük. Szerintünk jogos a számlán szereplő követelésünk (valószínűleg perelni fogunk), ezért továbbra is kimutatjuk a követelést, bár év végén 1 millió Ft-ban értékvesztést számoltunk el. Mit lehet tenni?
499. cikk / 603 Külföldön vezetett bankszámláról forintszámlák kiegyenlítése
Kérdés: Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?
500. cikk / 603 Tagi hitel (kölcsön) elengedése
Kérdés: Évek alatt felgyülemlett tagi hitel elengedésére van-e lehetőség? A tagi kölcsönről a beltag lemond a bt. javára. Hogyan kell ezt számvitelileg kezelni? Kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
