Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a kamat összegét. A pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitel, és mint ilyen, jellegéből következik, hogy a törlesztésekkel csökken a tartozás összege, és a csökkenő tőkének természetesen kevesebb a kamata is. A jellemzően azonos összegű lízingdíjon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Áttérési szabályok és a bevétel (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó nem jogi személyiségű társaságok bevételének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Így a 2002. évben kiszámlázott, 2002. évi teljesítésű, de pénzügyileg csak a 2003. évben beérkező bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Szállítói tartozás átvállalása

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. ismeri a tartozásátvállalás intézményét. A Ptk. 332. §-ának (1) bekezdése alapján: ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje 20 millió alá csökkent, vagy a részvénytársaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.A kérdésben leírtakra a hivatkozott előírás egyértelmű választ ad. Az rt.-nél egy vissza nem térő rossz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
Részlet a válaszából: […] ...törvény 11. §-ának (1) bekezdése szerint a külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont.A hivatkozott törvényi előírásból következik, hogy a fióktelep a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Az óvadék és a kaució az áfában

Kérdés: Az óvadék és a kaució azonosan kezelendő-e az áfa-elszámolásban? Az arányosításnál áfakörön kívüliként vagy tárgyi mentesként kell figyelembe venni? Áfás számlát kell-e kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...az óvadékból, a kötelezett szerződésszerű teljesítése esetén nem. Szerződésszerű teljesítés esetén tehát az óvadék a kötelezett tartozásába nem számítható be, így az óvadék átvétele az Áfa-tv. 17. §-a szerinti áfafizetési kötelezettséggel nem jár.Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] ...számított forintértéken kellett a külföldi tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kimutatni.Ha a külföldi pénzértékre szóló tartozás (az adott esetben a tulajdonosok hitele) törlesztése a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és az adott deviza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi személy által elengedett kötelezettség

Kérdés: Beszámít-e a társasági adó alapjába a hitelelengedés miatt elszámolt bevétel? A belföldi magánszemélyek által alapított, Magyarországon bejegyzett társaságnak egy külföldi társaság devizahitelt nyújtott 5 éves futamidőre, majd a futamidő lejártakor a hitel teljes összegét elengedte. A magyar társaság nem tagja a hitelt nyújtó külföldi társaságnak.
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése].A külföldi társaság által nyújtott devizahitel miatti tartozást, amíg azt vissza nem fizetik, a kötelezettségek között kell kimutatni. Ha ezt a kötelezettséget a külföldi hitelező elengedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Áttérési szabályok és a bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Így a 2002-ben kiszámlázott, 2002. évi teljesítésű, de pénzügyileg csak 2003-ban beérkező bevétel figyelembevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Tartozásátvállalás veszteség esetén

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, veszteséget kimutató adózó tartozását más társaság ellenérték nélkül átvállalta. Hogyan kell ezt elszámolni a számvitelben és a társaságiadó-alapnál?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték nélkül más által – írásban – átvállalt tartozást – annál, akitől a tartozást átvállalják – a kötelezettségnek megfelelő összegben (ha nem a teljes kötelezettséget vállalják át, akkor az átvállalt összegben) rendkívüli bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
1
54
55
56
60