3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: A 2004. év előtt keletkezett veszteség meddig határolható-e el? Valamint a 2004. év után alakult vállalkozás a keletkezett veszteségét meddig határolhatja el, ha minden évben veszteséges volt a 2004. évtől 2008. évben is?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.

Kérdés: Cégünk az önkormányzattól 2003. évben építési telket vásárolt. Az adásvételi szerződésben szerepel az önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a Földhivatalban a tulajdonjog megszerzésével egy időben bejegyeztek. Cégünk vállalta, hogy a telket 5 éven belül beépíti, de ezt sajnos nem tudtuk teljesíteni. Az önkormányzat élni kíván a visszavásárlás jogával. A tulajdoni lapon bejegyzett visszavásárlási jog dologi biztosítéknak minősül-e? Ha igen, belép a fordított adózás szabálya? Ha áfás számlát kell kiállítani, az eredeti vételárat bruttó vagy nettó összegként kell feltüntetni, amennyiben a visszavásárlási jognál kikötötték, hogy a vételár azonos az eladási árral? (2003-ban az eladási ár nem tartalmazott áfát.) Amennyiben bruttó összegként számlázzuk, cégünk veszteséget fog az eladáskor realizálni.

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. mezőgazdasági építmény felépítésére vállalkozott. A megbízás tárgya a terményszárító felépítése mellett az is, hogy a kivitelező utat épít a közút és az építmény között a jelenlegi földútnak a közlekedésre alkalmassá tételével. Az út kivitelezése során az építő cég az Áfa-tv. 142. §-át alkalmazza? Mi van abban az esetben, ha nincs földút, hanem telekmegosztással jelölik ki annak a helyét, amelyet azután a kivitelező megépít?

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagyunk. A fejlesztési támogatás egy részét még augusztus 31-e előtt átutaltuk. A szeptember 1-je után még utalandó fejlesztési támogatásokat milyen feltételekkel lehet a szakképzést folytató intézmények részére pénzügyileg rendezni?

Kérdés: A társaság tevékenységének szinte teljes egésze olyan szolgáltatásnyújtásból áll, amelynek számlázására a 2008. évtől hatályos Áfa-tv. 58. §-ában megfogalmazott határozott idejű elszámolásokra vonatkozó előírások érvényesek. Adott vállalkozás esetében a számlázásnak ez a módja többfajta szolgáltatásnyújtást és havi több ezer számlát érint. Példán levezetve, ha a 2008 decemberében teljesített szolgáltatásokat – szerződés szerint – január 2-án, január 15-ei fizetési határidővel számlázza ki a vállalkozás, akkor áfa szempontjából a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. A számlából, illetve az elszámolásból egyértelműen kitűnik az, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás decemberben történt, tehát egyértelmű, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel a 2008. évet illeti. Szabályos-e, ha a mérleget a számviteli teljesítés alapján készült kivonat alapján állítja össze a társaság? Ebben az esetben vevőkövetelésként szerepelnek olyan tételek is, melyek számlán feltüntetett teljesítési időpontja tárgyévet követő (csak áfa szempontjából), és az áfafizetési kötelezettség sem egyezik meg a bevallással. Az áfabevallással való egyeztetésre készítünk egy "másik kivonatot".

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?

Kérdés: Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó, az adóév utolsó napján középvállalkozónak minősülő részvénytársaság a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján vehet-e igénybe beruházási adóalap-kedvezményt, figyelemmel a tulajdonosi összetételre [Tao-tv. 7. §-ának (11) bekezdése], és az értékhatárra is [Tao-tv. 7. §-ának (12) bekezdése], ha a részvénytársaság 2008. évben saját részvényként szerezte meg egyetlen jogi személyiségű részvényese valamennyi részvényét 2008. 01. 01. napjára visszamenő hatállyal? Ennek eredményeként jogilag 2008. 01. 01. napján a részvénytársaságnak kizárólag magánszemély részvényesei voltak, illetve vannak. Kérdés, hogy a Tao-tv. 2008. adóévre hatályos rendelkezése alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt igénybe vehetik-e?

Kérdés: Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?

Kérdés: Ha egy kft. hitelből vásárol részvényt, akkor a felmerülő járulékos költségeket és a hitelkamatot költségként kell-e könyvelni, vagy a részvény bekerülési értékét kell-e azokkal növelni? A megvásárolt részvényt a 171-es számlára könyveltük.