3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?

Kérdés: Társaságunk kapacitásának bővítésére romániai (EU-tag) cégtől szakmunkásokat vesz bérbe. A cég euróban számláz. A számla ellenértékét a teljesítés napján érvényes MNB-árfolyamon értékelve számítjuk át forintra. Kérdésem, hogyan kell ezt az áfabevallásban szerepeltetni (melyik soron/oszlopban)? A kiszámolt forintérték az áfa alapja, és erre számolom fel a 20 százalék áfát, vagy ezt már bruttó értéknek kell tekinteni? Egyáltalán be kell állítani az áfabevallásba? Magát a számlát az igénybe vett szolgáltatások között számoljuk el, bérmunkadíjként.

Kérdés: A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség – adó- és járulékmentesen – elszámolható-e?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján lehet-e fejlesztési tartalékot képezni a saját növendék állatból átminősített tenyészállat bekerülési értéke után?

Kérdés: A 2006 júliusában kiállított szolgáltatási számlánkat a vevő átvette. A problémánk az, hogy a vevő telefonos felszólításunkra szóban közölte, nem ismeri el a teljesítést, sőt azt állítja, hogy meg sem rendelte. Valóban, a megrendelés szóban, telefonon történt, aláírt szerződésünk nincs. Az év végi egyenlegközlő tértivevényt a posta nem küldte vissza. A fizetési felszólítást elküldtük. Mi a teendőnk?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerinti, az adózás előtti eredményt csökkentő tételek figyelembe vehetők-e a különadó alapját csökkentő tételként?

Kérdés: A 3061. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2007 májusában véglegesített – 2006. évben kifizetett – osztalékelőleg esetében, mivel az előleg nem volt eho-köteles, a 2006. évi 11 százalékkal, vagy a 2007. évi 8 százalékkal kell-e a 450 E Ft felső határt teljesíteni? Az osztalékként véglegesített 2006. évben osztalékelőleget kapott magánszemélynek a 0753. sz. bevallásában kell-e szerepeltetni, vagy az osztalék jóváhagyásakor be kell fizettetni, és a társaságnak kell bevallani?

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?