Tagdíjból beszerzett eszköz előzetesen felszámított áfája

Kérdés: A vadásztársaságnak kétféle bevétele van. Az egyik tagdíjból, a másik gazdálkodási tevékenységből. A tagdíjból vásárolt eszközök előzetesen felszámított áfája levonható-e, vagy azt arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] ...szerezték be (vásárolták).Az Áfa-tv. 33. §-a meghatározza, milyen eszközök beszerzésekor, szolgáltatások igénybevételekor nem vonható le az előzetesen felszámított áfa. A nevesített tételeken túlmenően, nem vonható le az előzetesen felszámított áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt veszteség átalakuláskor

Kérdés: Egy társaság beolvad egy másik társaságba. A többségi tulajdonosai 1999. óta ugyanazok. A jogelőd 2001-2002-ben keletkezett elhatárolt veszteséget mutat ki. A jogutód e veszteséget teljes egészében érvényesítheti-e adózás előtti eredmény csökkentéseként az egyesülést (beolvadást) követően?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le." E rendelkezések alapján a jogutód a beolvadó társaságnál keletkezett (elhatárolt) veszteséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:    

Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség

Kérdés: A cégautóadó megfizetése esetén a gépkocsi javítási költségeinek a magáncélra történő használat miatt le nem vont áfatartalmával növelni kell-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett összeg, amely nincs összefüggésben az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével. Egyes ilyen tételeket a 3. számú melléklet kifejezetten nem ismer el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, másokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...származó adó- és járulékköteles jövedelmének minősül. Adózási szempontból ugyanezen megítélés alá esik, ha a feltételek bármelyike nem teljesül.Lakásvásárlás, -építés, -bővítés, -korszerűsítés esetében a méltányolható lakásigény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Működési célra adott támogatás miatti áfaarányosítás

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola – oktatási alaptevékenysége mellett – diákjainak, tanárainak, egyéb munkatársainak iskolai/munkahelyi étkeztetéséről is gondoskodik. Az iskola ezen szolgáltatására – a beszedett térítési díjakon felül – a fenntartó önkormányzattól étkeztetési támogatás jogcímen kapott támogatás a fedezet. (Az iskola e mellett további önkormányzati támogatásban is részesül.) Az iskolának kell-e arányosítania e támogatása tekintetében? Ha igen, akkor mely beszerzéseire, milyen módszerrel kell elvégeznie azt?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek az oktatási és étkeztetési tevékenysége között tételesen el nem különíthetőek (jellemzően ezek a közüzemi díjak). Az e tételeket terhelő áfát az Áfa-tv. 38. §-ának (4) bekezdése szerint kell arányosítania. Ekkor a levonási hányad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:      

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem

Kérdés: Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításával kapcsolatban az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szól a megszerzésre fordított összegről. Ezt egészíti ki a (3) bekezdés. Ha valaki építkezett (vagy magánházi, vagy társasházi építkezés), majd azt pl. 8 év múlva eladja, alkalmazható-e a (3) bekezdés szerinti 75%-os csökkentés, hivatkozva arra, hogy elvesztek a bizonylatok? Ugyanis építkezés esetén nincs illeték, öröklés, csere, kárpótlás. Maximum a telekre vagy egy valameddig kész ingatlanra van adásvételi szerződés, ami után még sok kiadás felmerült. Általánosságban kérdezem, hogy a (3) bekezdést milyen esetekben lehet használni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteségelhatárolás

Kérdés: Egy kft. 1990-ben alakult. 2003-ban hány forint írható le a nyereségből az adóbevallás 0329-01-01 sorában, ha az eredménye a következő volt ezer forintban: Év Veszteség Nyereség 1994 585 1995 232 1996 473 1997 373 1998 973 1999 31 2000 18 2001 186 2002 376 Összesen 2636 611
Részlet a válaszából: […] ...eredményt a Tao-tv. 17. §-a alapján a korábbi adóévekben elhatárolt veszteséggel – az ott meghatározott időtartamon belül és feltételek mellett – lehet csökkenteni. A csökkentésnek a veszteség keletkezése sorrendjében kell eleget tenni. Az 1997. előtti adóévek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Társaságunk a saját munkavállalók képzési költségeit az igénybe vett szolgáltatások között, mint oktatási költséget számolja el. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható, az oktatási költségek között elszámolt tanfolyami díjakat az OKÉV engedélyezése után át kell-e könyvelni a szakképzési hozzájárulásra?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen önköltségen számított értékét kell kimutatni. A bruttó kötelezettség csökkentéseként számításba vehető tételek egy része nem minősíthető saját teljesítménynek, másrészt azt nem az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
Részlet a válaszából: […] ...de ezt a veszteséget az előző évi eredménytartalék meghaladja (a példában 2 millió forint), akkor a különbözet – az egyéb feltételek teljesülése mellett – osztalékként kifizethető (a példa szerinti a különbözet 1 millió forint), természetesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrészét a kft. visszavásárolhatja 6 millió forintért, ha teljesülnek az Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek. A saját üzletrész visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az is feltétele, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:
1
301
302
303
366