Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] ...nem alanya az iparűzési adónak.Természetesen amennyiben az ingatlanalap, mint jogi személy, épület, beépítetlen belterületi földrészlet (telek) tulajdonosává válik, akkor terhelheti helyiépítményadó-, telekadó-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: sportoló szolgáltatása

Kérdés: Az egyéni vállalkozóként működő sportoló sportszolgáltatást nyújt a kft.-nek, a kft. pedig reklámszolgáltatást nyújt megrendelőjének. Figyelembe lehet-e venni közvetített szolgáltatásként az iparűzési adó alapjánál a játékos szolgáltatását? (A játékos által viselt mezen fel van tüntetve a reklámozó cég neve!)
Részlet a válaszából: […] ...során.Ahhoz, hogy egy szolgáltatást közvetített szolgáltatásként lehessen értékelni, szükséges, hogy teljesülnek a tartalmi feltételek (változatlan formában részben vagy egészben történjen a szolgáltatás közvetítése), illetőleg a számlázási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Az új Szt. előírása szerint a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni a szövetkezeti üzletrész bevonása miatt képzett, fel nem osztható vagyon összegét. Kötelező-e ez az eljárás, s ha igen, át kell-e vezetni a lekötött tartalékba? Feltétele-e ez a társaságiadó-alap csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] ...évi eredmény elszámolásakor a tőketartalékba helyezett, fel nem osztható szövetkezeti vagyonba tartozó összeget a 2001. évi nyitó tételek könyvelése után a tőketartalékból a lekötött tartalékba át kellett vezetni az új Szt. 38. §-a (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás

Kérdés: Ha a reklámszolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági társaság külföldi székhelyű, a reklámot szolgáltató vállalkozó pedig belföldi, és belföldi építményen helyezi el a reklámot, a tevékenység exportnak számít-e, vagy áfaköteles? Ha áfaköteles, ki és hogyan igényelheti azt vissza?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli területen) kell nyújtani. Ennek hiányában a számlázott – áfa nélküli – ellenértéket a belföldi értékesítés árbevételeként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:      

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...nincs szolgáltatásnyújtás, csak annak beváltásakor. Így az üdülési csekk kibocsátójánál (elfogadójánál) a szolgáltatás igénybevételekor a beváltott üdülési csekk áfával csökkentett értékét kell árbevételként, illetve az áfát fizetendő áfaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címke:

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetteti. Ez esetben, mivel szolgáltatásnyújtás még nem történt, számlázni nem kell, a megfizetett összeget a különféle egyéb bevételek között kell elszámolni (könyvelési tétel: T 381 – K 9699), és ezzel azonos összegben kell csökkenteni az üdülési csekkek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...hogy annak a tárgyévi adatai szerepeljenek az előző üzleti év adatai oszlopban, és azok mellett az ellenőrzés megállapításainak a bevételek, illetve a ráfordítások értékét összevontan módosító összegei legyenek a középső oszlopban (a harmadik oszlopban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Lekötött tartalék visszavásárolt üzletrész miatt

Kérdés: Az új Szt. 38. §-a (3) bekezdésének c) pontja esetében arról van szó, hogy a visszavásárolt, de be nem vont üzletrész névértékét könyvelem az eredménytartalékból a lekötött tartalékba, miután bevontam, visszakönyvelem?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti) értékét (példánkban: 30 E Ft, illetve 120 E Ft): T 887 – K 3731.A visszavásárolt saját üzletrészek bevonásakor (az előbbi tételekkel egyidejűleg) kell a lekötött tartalékot feloldani az eredménytartalékkal szemben: T 4142 – K 413 (30 E Ft, illetve 120 E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Kamattámogatás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a rendkívüli bevételek között kell elszámolni a fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét, illetve mezőgazdasági támogatások esetében, a támogatási szerződés szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...nevére állítja ki a – saját szigorú számadási kötelezettsége alá vont – számlát és könyveli – ha megfelel az egyéb feltételeknek is – az exportárbevételt (könyvelési tétel: T 317 – K 93-94). Amennyiben a bizományos saját üzletében készpénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
351
352
353
368