A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: ideiglenes jellegű tevékenység

Kérdés: Székhelyen, telephelyen kívül végzett építőipari tevékenység esetén mikortól és meddig kell fizetni az ideiglenes jellegű tevékenység utáni napi iparűzési adót?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama adóéven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Tranzitfuvarozáshoz nyújtott szolgáltatás minősítése

Kérdés: Külföldi cég szállítmányoz-fuvaroztat vasúton, nemzetközi relációban. Magyarországon a konténerein javítást, tisztítást végeztet, majd ismét feladja vasútra. Ezt a tevékenységet Magyarországon kényszerűségből végzik. A konténerek külföldi tulajdonban vannak. Exporttevékenység-e a magyar cég szolgáltatása? Nulla áfakulccsal számlázható-e?
Részlet a válaszából: […] ...(Ha kizárólag csak mosásról volna szó, úgy a szolgáltatást nyújtónak a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett székhelye, telephelye stb. volna az irányadó – belföldi cégnél ez ugyancsak Magyarország.)Ezért a külföldi csak áfát tartalmazó számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...járműre történő felrakás, az esetleges átrakás ellenértékét (a felrakodás költségeit); a belföldi útszakaszra (a belföldi telephely és a magyar határállomás közötti útszakaszra) jutó fuvarozási (szállítási) tevékenység és az egyéb járulékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...mint az eszköz bekerülési értékeAz új Szt. 47. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az eszköz – adott esetben a létesítendő telephely – bekerülési értékének részét képezi (egyszeres könyvvitelt vezetőknél nem kötelező alkalmazni) az eszköz beszerzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzési adó: egyéni vállalkozó

Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli településen rendelkezik telephellyel, akkor a saját személye után figyelembe vehető 500 ezer forintot a székhelyen, illetve a telephelyen folytatott tevékenység arányában kell megosztania. Amennyiben például a székhelyhez kötődő adminisztratív feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti település illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:      

Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszából: […] ...telephely használatának átengedése az átengedő számára anyagi hátránnyal (elmaradt haszonnal, esetleg többletköltséggel, teherrel) járhat. Ezért az átengedő attól, akinek a telephelyet átengedi, kártérítést, kártalanítást követelhet. A Ptk. szerint a kárt pénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:    

Kapcsolt vállalkozás telephely esetén

Kérdés: A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja a külföldi vállalkozó telephelyével kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőket definiálja. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető, mivel a Tao-tv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja a külföldi vállalkozót a telephellyel határozza meg. Hogyan oldható fel ez az értelmezési probléma, ellentmondás? A külföldi vállalkozással fennálló kapcsolt vállalkozást hogyan kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...pontjának d) alpontjában megfogalmazott rendelkezés a következőket tartalmazza: "kapcsolt vállalkozás a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban, ésc) a térítést nem az azt fizető személynek a másik államban lévő telephelye vagy állandó berendezése viseli." Ha mindhárom feltétel egyidejűleg teljesül, akkor a német magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
40
41
42
43