Tranzitfuvarozáshoz nyújtott szolgáltatás minősítése

Kérdés: Külföldi cég szállítmányoz-fuvaroztat vasúton, nemzetközi relációban. Magyarországon a konténerein javítást, tisztítást végeztet, majd ismét feladja vasútra. Ezt a tevékenységet Magyarországon kényszerűségből végzik. A konténerek külföldi tulajdonban vannak. Exporttevékenység-e a magyar cég szolgáltatása? Nulla áfakulccsal számlázható-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(Ha kizárólag csak mosásról volna szó, úgy a szolgáltatást nyújtónak a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett székhelye, telephelye stb. volna az irányadó – belföldi cégnél ez ugyancsak Magyarország.)Ezért a külföldi csak áfát tartalmazó számlát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...járműre történő felrakás, az esetleges átrakás ellenértékét (a felrakodás költségeit); a belföldi útszakaszra (a belföldi telephely és a magyar határállomás közötti útszakaszra) jutó fuvarozási (szállítási) tevékenység és az egyéb járulékos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mint az eszköz bekerülési értékeAz új Szt. 47. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az eszköz – adott esetben a létesítendő telephely – bekerülési értékének részét képezi (egyszeres könyvvitelt vezetőknél nem kötelező alkalmazni) az eszköz beszerzéséhez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzési adó: egyéni vállalkozó

Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kívüli településen rendelkezik telephellyel, akkor a saját személye után figyelembe vehető 500 ezer forintot a székhelyen, illetve a telephelyen folytatott tevékenység arányában kell megosztania. Amennyiben például a székhelyhez kötődő adminisztratív feladatok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti település illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:      

Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...telephely használatának átengedése az átengedő számára anyagi hátránnyal (elmaradt haszonnal, esetleg többletköltséggel, teherrel) járhat. Ezért az átengedő attól, akinek a telephelyet átengedi, kártérítést, kártalanítást követelhet. A Ptk. szerint a kárt pénzben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 25.

Kapcsolt vállalkozás telephely esetén

Kérdés: A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja a külföldi vállalkozó telephelyével kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőket definiálja. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető, mivel a Tao-tv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja a külföldi vállalkozót a telephellyel határozza meg. Hogyan oldható fel ez az értelmezési probléma, ellentmondás? A külföldi vállalkozással fennálló kapcsolt vállalkozást hogyan kell bejelenteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pontjának d) alpontjában megfogalmazott rendelkezés a következőket tartalmazza: "kapcsolt vállalkozás a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban, ésc) a térítést nem az azt fizető személynek a másik államban lévő telephelye vagy állandó berendezése viseli." Ha mindhárom feltétel egyidejűleg teljesül, akkor a német magánszemélyek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Jogtiszta szoftverek használati joga

Kérdés: Társaságunk 36 hónapig jogosultságot szerzett jogtiszta szoftverek használatára. A 36. hónap leteltével lehetőség van az önálló licenc kivásárlására. A szolgáltatást nyújtónak milyen számlát kell kiállítania, hogyan kell könyvelni, s ennek milyen áfavonzata van?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szabályai szerinti, 25 százalékkal áfaköteles szolgáltatás-igénybevétel. Amennyiben a szoftver tulajdonosa külföldi (vagy – több telephelye esetén – a szolgáltatás nyújtásával legközvetlenebbül külföldi székhelye, illetve telephelye érintett), az Áfa-tv. 15...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldön végzett tevékenység társasági adója

Kérdés: Egy belföldi cég részlege tartósan külföldön végez tevékenységet, ott önállóan adózik. Hogyan jelenik meg a társaságiadó-kötelezettségben a külföldön elért jövedelem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Itt a külföldön végzett tevékenység társasági adójára térünk vissza, a korábbinál részletesebben.A külföldön (külföldi telephelyen) végzett tevékenység a cég tevékenységének a része, az ott elért bevételt, költséget, ráfordítást a cég...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
41
42
43
44