Pályázat útján kapott támogatás áfája

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft. főtevékenysége műszaki és természettudományi kutatás, fejlesztés. Sikeres pályázata eredményeként részt vesz egy uniós és hazai finanszírozású pályázatban. Milyen szempontokat és jogszabályhelyeket kell figyelembe venni a támogatás áfatartalmának, illetve áfamentességének megítélésekor? Ugyanezen kft. a K+F tevékenységet különböző vállalkozások megrendelésére végzi áfás számla ellenében. A társasági adó megállapításakor alkalmazhatja-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatás akkor képez adóalapot(gyakorlatilag tehát akkor terheli áfafizetési kötelezettség), ha annak összegeaz adóalany valamely termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának az árát(díját) közvetlenül befolyásolja. Árat közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb ráfordításkéntelszámolni (T 8631 – K 261).A jégkár miatt kapott kártérítés nem tevékenység,szolgáltatásnyújtás, illetve termékértékesítés ellenértéke, így abból vagy arrafelszámítottan áfafizetési kötelezettség a szövetkezetet nem terheli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Előfizető-gyűjtés

Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: – a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, – a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, – a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...átadott példányszámokat nem kell számlázni (az áruminta, a kisértékű termék átadása nem minősül ellenérték fejében teljesítetttermékértékesítésnek). A 100 százalékos árengedménnyel történő számlázásbólegyrészt az következik, hogy nem áruminta, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény tételes előírásaival, deellentétes az Áfa-tv. előírásaival is, mert az nem minősíthető sem adókötelestermékértékesítésnek, sem adóköteles szolgáltatásnyújtásnak, amelyet áfávalnövelten számlázni kell.Ha a lízingbe adó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Reklámként póló, sapka átadása

Kérdés: A nagykereskedelmi cég kizárólagos forgalmazója egy olasz épületgépészeti termékeket gyártó cégnek. A magyar cég folyamatosan oktatást tart a továbbforgalmazók, a mérnökök és szerelők részére. Az előadásokra a meghívó a magyar cég honlapján, mindenki számára elérhető módon található. Akik ezeket az előadásokat meghallgatják, kapnak egy pólót és egy sapkát, amelyre az olasz cég neve, logója van hímezve. A gyártó olasz cég ragaszkodik ahhoz, hogy a termékeit úgy reklámozzák, hogy a szerelők olyan ruházatban legyenek, amire az olasz cég logója hímezve van. Egyéb reklámköltsége nincs. A személyes meggyőzés, illetve a pontos szakmai tájékoztatás érdekében az ügyfeleket a magyar cég elviszi a gyártóhoz, gyártás közben mutatja be a termékeket. Milyen költségként lehet ezeket a gazdasági eseményeket elszámolni? Reklámként, reprezentációként, adóköteles természetbeni juttatásként?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg az 5000 forintot, akkor kis értékű termékrőlbeszélünk, és mint ilyenre az áfát nem kell megfizetni (nem minősültermékértékesítésnek). Ebből persze az is következik, ha az előző mondatszerinti, korrigált – áfát is magában foglaló –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Üdülési csekk elfogadása

Kérdés: Egyéni vállalkozó üdülési csekket fogad el a vevőktől. Be kell-e ütni a pénztárgépbe bevételként az összeget? Az áfát milyen dátummal kell bevallani? Amikor megérkezik az üdülési csekk értéke a bankszámlára? Hogyan könyveljük? Milyen számlázási technikát kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítésnek, az üdülési csekk nem minősül készpénznek. Ezért annakösszegét nem indokolt a pénztárgépbe beütni. A termékértékesítést, aszolgáltatásnyújtást azonban dokumentálni kell.Véleményünk szerint – üdülési csekkel történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Érték alatti eladás

Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...mint az eladási ár, azazpiaci érték alatt történik az értékesítés.Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján atermékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás adóalapjába nem tartozik bele ateljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetett áfát levonásba helyezheti,ha az Áfa-tv. 120. §-ának b) pontjában foglaltak teljesülnek, mert aszolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekébenszerezte. Ez az adott esetben azt jelenti, hogy már az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként költségként elszámolt a magánszemély.ÁfakötelezettségAz Áfa-tv. 17. §-a (1) bekezdése alapján nem áll be a termékértékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany aterméket, vagyoni értékű jogot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...javakat, vásárolt és saját előállítású készleteket) vállalkozásából véglegesen kivonja, ez ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül, feltéve hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
1
38
39
40
82