767 talált cikk a terv szerinti kifejezésre

Kérdés: A zrt. 10 éves határozott időre földhasználati jogot biztosít a vele szerződéses kapcsolatban álló kft. részére, amely kft. tulajdonosa a zrt. gazdasági társaság területére – a földhasználattal érintett földterületre – épített építménynek. A földhasználati jog bejegyzése folyamatban van. A földhasználati jog ellenértékének pénzügyi rendezése részletekben, negyedévente esedékes. A zrt. a földhasználati jogról a számlát a teljesítéskor fogja kiállítani egy összegben. A zrt. a földhasználati jog ellenértékét hogyan számolja el a bevételei között? El kell-e határolni a bevételt 10 évre? Vagy a számla teljesítéskori időszakának a bevétele lesz, bár 10 évre szól, az ellenértéket is 10 év alatt kapja meg a zrt.?

Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?

Kérdés: Az AFE-egységeket tárgyi eszközként kezeljük. A számvitelben az értékcsökkenést lineárisan 20 százalékkal állapítottuk meg. A bekerülési érték 200 E Ft alatt van, de a számviteli politikában nem választottuk az 50 százalék/év értékcsökkenés-elszámolási lehetőséget, nem tudjuk, milyen vtsz. alá tartozik. A maradványérték: nulla. A Tao-tv. szerinti értékcsökkenést elszámolhatjuk-e a számvitel szerint választott 20 százalékkal?

Kérdés: 2015. 03. 05-én lízingeltünk egy BMW típusú személygépkocsit. Bruttó vételár: 9 415 000 Ft, regisztrációs adó: 85 000 Ft. 3 149 606 Ft+áfa előleget fizettünk. Üzembe helyeztük a személygépkocsit 2015. 03. 05-én 7 529 136 Ft értéken. 2018. 03. 05-én lejárt a lízingszerződés, és maradványértéken megvásároltuk a személygépkocsit. A maradványérték áfája visszaigényelhető? A maradványértékkel az üzembe helyezett gépjármű értéke növelhető? 2018. 12. 31-én el kívánjuk adni bruttó 6 100 000 Ft-ért. Megfelelő-e a számla, ha 4 803 150+áfa értéken állítjuk ki? Kérem, hogy a könyvelési teendőkről is tájékoztassanak!

Kérdés: Ügyfelünk személygépjárművet lízingelt nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A lízingdíjak áfatartalmát az üzleti célú felhasználás arányának megfelelően levonásba helyeztük. A futamidő végét megelőzően a lízingbevevő úgy döntött, hogy lezárja a szerződést, és megvásárolja a járművet. A lízingbeadó a jármű autópiaci értékéről áfás számlát állított ki. Ez az érték azonban meghaladta a még fennálló lízingtartozás összegét, ezért a két összeg különbözetéről negatív összegű számlát állított ki áfával, lízingdíj-korrekció címén. Hogyan kell ezt az ügyletet könyvelni? Hogyan kezeljük a negatív összegű "lízingdíj-korrekciót" és annak az áfáját, tekintettel arra, hogy az áfa üzleti célú felhasználással arányos része levonásra került?

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Egy gépjárműveket forgalmazó társaság a készletei között nyilvántartott személygépkocsik közül 3-5 hónapra saját használatra is tart autót. Ezeket a saját dolgozók használják, a társaság a cégautóadót is megfizeti. 3-5 hónap után pedig kiskereskedők részére értékesítik. Ezeket az autókat a vásárláskor már a tárgyi eszközök között kell kimutatni és értékcsökkenést elszámolni, vagy maradhat a készletek között? A társaság fő tevékenysége személygépkocsi-kereskedelem.

Kérdés: Helyes-e az a gyakorlat, amely szerint a tárgyieszköz-nyilvántartó program készítője a felhasznált fejlesztési tartalékot felvezeti külön sorba az egyedi kartonra, de csak a nettó értéket csökkenti vele, az értékcsökkenés oszlopba és a halmozott értékcsökkenés oszlopba sem veszi fel, emiatt nem egyezik meg az értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték a nettó értékkel?

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?