Társasházi felújítás elszámolása a társaságnál

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti gazdasági társaság a társasházban tulajdoni hányaddal rendelkezik. A közgyűlés által elfogadott tetőfelújítás az Szt. szerint karbantartásnak minősül. Ez nagyon lényeges, mert ez – ez esetben – azt jelenti, hogy a társaságnak a tulajdoni hányada...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Használatba adott eszköz nyilvántartása áruként

Kérdés: A 2013. évi változások között van egy paragrafus, amelyik rendelkezik a használatba vett eszközök elszámolásáról. Ha cégünk megvásárol egy keverőt, ami normál esetben tárgyi eszköz, de ezt nem saját célra veszi meg, hanem használatba adja a vevőnek X időre, majd ezen időszak letelte után eladja a vevőnek, vagy térítés nélkül átadja, akkor is ki lehet az áruk között mutatni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet kimutatni.A kérdésben hivatkozott előírás [Szt. 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja] alapján a készletek között kell kimutatni áruként a használatbavétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár az így sem ad elegendő információt arra, hogy a kérdésekre egyértelműen választ lehessen adni. A részletes válasz előtt azonban már utalhatunk arra, hogy az üzemcsarnok aktiválása során súlyosan megsértették a számviteli elő­írásokat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Önkormányzatunk 2012. 01. 01-jével megszüntette a fürdő önálló költségvetési intézményét, tevékenységének folytatására kizárólagos önkormányzati tulajdonú kft.-t hozott létre. Az intézményi vagyont térítésmentesen a kft. vagyonkezelésébe adta az önkormányzat. A fürdő áfaköteles tevékenységet végzett, beruházás során visszaigényeltük az áfát. A kft. is alanya az áfának. A 256. számban azt írják, vagyonkezelésbe adás esetén a termék (tárgyi eszköz) nem megy át a társaság tulajdonába, a társaság tulajdonosként nem rendelkezhet felette, ezért nem tartozik az áfakörbe. Kérem, erősítsék meg, helyesen jártunk-e el, amikor áfafizetési kötelezettséget nem állapítottunk meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott mondat egy viszonylag hosszú válaszból kiragadott rész. Így önmagában nem elegendő a végső kérdés (hogy helyesen jártak-e el) megválaszolására.Az intézményi vagyon – feltételezhetően nem csak jogszabályi előírás szerint – kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címke:

Eszközök bérbeadása

Kérdés: Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott tárgyi eszközökre is érvényes az az Szt.-előírás, amely szerint, ha az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, a besorolását meg kell változtatni. A tartósan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címke:

Eszközök nyilvántartása garanciabeváltás esetén

Kérdés: Cégünk által vásárolt műszaki gépekre a szállítócég garanciális kötelezettséget vállalt. A garancia érvényesítése során a folyamat kétirányú lehet. Egyik esetben az eszközt elszállítják, megjavítják, visszahozzák. Milyen bizonylatok alapján van könyvviteli, nyilvántartási kötelezettség? Másik eset az, ha az eszköz nem javítható, ezért helyette másik (új vagy használt) eszközt kapunk. Ez esetben mi a teendő a régi és új eszközzel? Milyen értéken kell kivezetni, illetve az újat nyilvántartásba venni? Mit kell könyvelni, milyen bizonylat alapján?
Részlet a válaszából: […] Az első eset az egyszerűbb, amikor az eszközt elszállítják, megjavítják, visszahozzák. Ez esetben a főkönyvi könyvelésben nincs változás, könyvelni nem kell, a garanciában történő elszállítást az analitikus nyilvántartásban kell feljegyezni (nem a cégnél, hanem idegen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Katasztrófavédelmi terv

Kérdés: Cégünk katasztrófavédelmi tervet készíttetett (törvényi előírás alapján) egy külső vállalkozóval, amelyet 3 évig szeretne használni. Aktiválhatjuk-e a felmerült költségeket az immateriális javak között szellemi termékként, vagy költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a cég az elkészült katasztrófavédelmi tervet ténylegesen is használni tudja (nem csak szeretné) legalább 3 évig. Ez esetben a katasztrófavédelmi terv elkészítésével kapcsolatosan felmerült költségeket (a külső vállalkozó által számlázott összeget, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címke:

Szoftverfejlesztés Tao-tv. szerinti megítélése

Kérdés: Kérem, írjanak a szoftverkészítés Tao-beli megítéléséről és a kapcsolódó 50% mibenlétéről!
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás tulajdonában lévő szoftver és a felhasználási joga az Szt. előírása szerint – ha tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet – immateriális dolognak, ezen belül szellemi terméknek minősül. Mindezek alapján a szoftverkészítéshez kapcsolódóan a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kísérleti fejlesztés támogatással

Kérdés: Az 5487. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: mi a teendő abban az esetben, ha a támogatott műszaki fejlesztés 3 éven át tart? Az első évben felmerült 15 millió forint költség, és kapunk 25 millió támogatási előleget. Ezzel a második évben lehet elszámolni, és ekkor válik véglegessé. A 3. évben a fejlesztés befejeződik, de a támogatás 3. évi része csak a következő évben folyik be, némi módosítás után csökkentett összegben. Mi a helyzet akkor, ha a műszaki fejlesztés több éven át tartó, és minden évben a részelszámolás alapján befolyik a támogatási rész is? A téma lezárásáig a fenti esetekben a költségeket befejezetlen műszaki fejlesztésként, a támogatásokat, illetve az esetleges előlegeket átmenő passzívaként kell kezelni? Mi a teendő a zárás évét követően utalt, esetlegesen csökkentett összegű támogatás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy a támogatási előleget mindaddig kapott előlegként kell kimutatni (T 384 – K 4794), amíg azt részben vagy egészében nem véglegesítették (nem kell visszafizetni a támogatott fejlesztés befejezésekor sem). Ha a támogató – például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt támogatás feloldása

Kérdés: A társaság fejlesztési célra kapott támogatást, a bekerülési érték 35 százalékára. Az eszközt aktiválta négymillió forint értékben, az értékcsökkenést 14,5 százalékos kulccsal elszámolta, évi 580 ezer forint összegben, és az értékcsökkenés 35 százalékának megfelelő összegben (203 ezer forint) az elhatárolt támogatást feloldotta. Két évvel az aktiválás után az eszközt felújították, ráaktiváltak 500 ezer forintot, így megváltozott az évenkénti értékcsökkenés összege, és megváltozott az évenkénti értékcsökkenés 35 százaléka is. Az eredeti értékcsökkenés 35 százalékát, vagy a mindenkori értékcsökkenés 35 százalékát kell minden évben feloldani?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az eredeti értékcsökkenés 35 százalékát!Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
1
44
45
46
77